Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Felelős, vétlenül okozott v. másnak vétkességéből eredő kárért 449 3. Felelősség vétlenül okozott vagy másnak vétkességéből eredő kárért. (Tervezet 1778-1793. §.) 1126. Az a körülmény, hogy valaki szerződésileg magát arra kötelezte, hogy a szabadalom tulajdonosa helyett a szabadalmi dijat lefizeti, és ennek a kötelezettségnek a szabadalom tulajdonosának előzetes értesitése mellett nem felelt meg, kártérítési kötelezettségét meg nem állapitja, mert senki károsodása keletkezését és folyását tétlenül nézni jogositva nincs. (Curia 1905 november 16. 1566/1904.) 1127. A szabadalmi tanács Ítéletének azon rendelkezése, melylyel valamely már megadott szabadalmat újdonság hiánya miatt megsemmisit, a szabadalom engedélyezésére is visszahat, a miből következik, hogy a szabadalom volt birtokosa a szabadalmat nem kérelmezte törvényes alapon; a miért is az általa szabadalom bitorlás miatt tett eljárás jogtalan volt, s ő az 1895. évi XXXVII. t.-cz. életbelépte előtt érvényes szabadalmi pátens értelmében az alaptalan meghurczolás folytán a feljelentettet ért szégyen és meghurczolásért kártéritéssel tartozik. (Curia 1905 november 15. I. G. 250/905.) 1128. Az, a ki a pénzt felváltatja, a felváltandó pénz értékéről magának tájékozódást szerezni tartozik, ennek elmulasztása oly gondatlanságot képez, a mely a pénzfelváltóval szemben kártéritési kötelezettségét megállapítja; de ha a felváltó az idegen pénz felváltására vállalkozott a nélkül, hogy az előtte ismeretlen pénz értéke iránt felvilágositást szerzett volna, ugy károsodásának önmaga is oka volt s a kárt megosztva tartoznak viselni. (Curia 1905 október 26. L G. 246/1905. sz. a.) 1129. A mesterséges bor szállítója nem tartozik kártéritéssel az azt forgalomba hozónak az ennek folytán szenvedett kárért, ha ez a bor gyanús voltára figyelmeztetve volt. A k i r. Curia: Az 1893: XXIII. t.-cz. 5. §-ának b) pontja szerint kihágást követ el, a ki mesterséges bort forgalomba hoz. Az idézett törvény 10. §-a szerint pedig abban az esetben, ha a fentidézett szakaszban emiitett kihágás elkövetése tekintetében alapos gyanú támad akkor, a vizsgálattal megbízott közegek a borból mintát vesznek és á bornak megvizsgálásáig a további lépések, jelesül a lefoglalás vagy zárlat a gyanúsított ellen addig el nem rendelhetők ugyan, a míg a kérdéses bornak mesterséges volta meg nem állapíttatott, mindazonáltal ö a 12. §. értelmében figyelmeztetik, hogy ha a bor fel nem lesz található, a hiányzó mennyiség értékének megtérítésére fog köteleztetni. A felperes ellen a fentidézett törvényes rendelkezések értelmében folyamatba tett kihágási eljárás folyamán, felperes az illetékes hatóság által 1898. deczember hó 3-án felvett jegyzőkönyv tartalma szerint ugyancsak figyelmeztetett, hogy bár a gyanúsoknak Grill-féle Döntvénytár. XII. 29