Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Tartozáselismerés. Előmutatóra szóló és igazoló papirok. 447 illetve megszüntetni fog, akkor sem lehetne az a körülmény, hogy a felperes férje váltóhamisítás miatt elitéltetett, ok a jogügylet érvénytelenítésére, mert nem magánvádra üldözendő büntetendő cselekményről lévén szó, ennek a kötelezettségnek e szerint nem az alperes mulasztásából folyó nem teljesítése miatt, az alperes oly szerződésszegése meg nem állapitható, mely az ügylet érvénytelenségét esetleg eredményezhetné. (1905 deczember 28. 112/1905. sz. a.) Tartozáselismerés. (T rvezet 1748—1751. §.) 1119. Az elszámolás is bíróilag érvényesíthető jogczim, a melylyel szemben ugy a tévedés, mint az is ellenvethető, hogy az összeszámolás valamely bíróilag nem érvényesíthető követelésből származik. (Curia 1905 augusztus 30. I. G. 73/1905. sz. a.) 1120. Minthogy valamely követelésnek kifejezett elismerésével joghatályos kötelem keletkezik és a leszámolásnak kifejezetten elfogadott eredményével szemben a hitelező az egyes követelések kimutatására többé nem kötelezhető, másrészről az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy az esetben, ha a jogügylet megkötésekor a teljesítésre határidő nem tüzetett, hacsak magából a jogügylet természetéből más nem következik, a szolgáltatás a kötelezettől bármikor követelhető; minthogy továbbá, ha szolgáltatásra, a kötelezett bekövetkezendő elhalálozásának idejére való tekintet nélkül tüzetett határidő, a követelés maga az okirat kiállítója ellen is érvényesíthető lévén, az ügylet már ebből az okból sem tekinthető halálesetére szóló ajándékozásnak, a min mit sem változtat az a körülmény, hogy jelen esetben a szolgáltatás ideje a kötelezett elhalálozás után vezettetett be az okiratba: annálfogva a kereset alapjául szolgáló jogügylet, halálesetre szóló ajándékozásnak nem lévén minősíthető, az erre vonatkozóan fönnálló jogszabályok sem nyerhetnek a fenforgó esetben alkalmazást. (1905 június 17. G. 54.) 4. Előmutatóra szóló és igazoló papirok. (Tervezet 1761. §.) 1121. Maga az a körülmény, hogy a postatakarékpénztári betéti könyv az örökhagyó halálakor annak hagyatékában nem találtatott, hanem az már akkor az alperes birtokában volt, vélelmet szolgáltat arra nézve, hogy alperes a betétkönyv tulajdonát az örökhagyótól megszerezte. Ezzel a vélelemmel szemben felperes tartozott volna bizonyítani alperes szerzésének jogszerűtlenségét. — Az 1885: IX. t.-cz. 17. §-ának mellőzése a betétkönyv jogszerű megszerzésének útjában nem áll; mert az a törvény csak a betevő és a postata-