Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

44Q Szolgálati szerződés. nélkül is követelhet munkadijat, ha a körülményekből az ingyenes vállalkozás esete meg nem állapitható. (Curia 1905 november 2. I. G. 257/1905. sz. a.) 1103. Ha az áru szállitását a vállalkozó annak következtében, hogy a másik szerződő fél a szerződést felmondotta, és a teljesitési idő is eltelt, már nem teljesitheti, a vállalkozónak a másik szerződő féllel szemben nem a teljesités esetére kötelezett egyenértékhez, ha­nem esetleg csak a szerződés jogellenes megszüntetéséből eredő kár­térítéshez lehet jogszerű igénye. (Curia 1905 április 27. G. 767/1904.) 1104. A feleség, mint a férjjel közös háztartásban élő és a cse­léd szolgálatát szintén igényben vevő, a cseléd után felmerült kór­házi költségekért, a férjjel egyetemlegesen felelős. A közigazgatási bíróság: E. V. cseléd után tizenöt napról fölmerült 38 K. kórházi gyógyápolási költségnek gazdája által való megtérítése iránt 1903. évi 6025. szám alatt hozott hatá­rozat ellen, Sch. Gézáné szül. O. Ilona most k.-i lakos részéről be­adott panasziratot 1905. évi május hó 10. napján tartott nyilvános ülésben az 1898. évi XXI. t.-cz. 13. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a pa­nasznak helyt nem ad. Az 1898. évi XXI. t.-cz. 5. §-ának abból a rendelkezéséből, miként a cseléd utáni kórházi gyógy- és ápolási költségeket 30 napra a gazda fizeti, szükségképpen következik, hogy a feleség mint a férjjel közös háztartásban élő és cseléd szolgálatát szintén igénybe vevő, a cseléd után felmerült kórházi költségekért a férjjel egyetemlegesen felelős, tehát panaszló nő törvényszerűen lett a szóban forgó s a háztartásban szolgált cseléd után 15 napról felmerült kórházi költségek fizetésére kötelezve annál is inkább, mert azt az állítását, azzal a beismerésével szemben, miként az 1900. évi márczius hó 8. napjától a kórházba felvételéig, 1900. évi június 28. napjáig nála lakott cseléd június hó 15. napján már megszűnt volna cselédje lenni, sem a cseléd bejelentési lapjával, sem más elfo­gadható módon nem bizonyította, s így ez a védekezése az ügy elbi­lásánál figyelembe vehető nem volt. (1905. 1001. K. szám. a.) 1105. Minthogy jogok vagy lemondás, vagy elévülés folytán enyésznek el; maga az a körülmény, hogy az alkalmazott a szolgá­lati viszonyt több éven keresztül fentartotta és folytatta a nélkül, hogy a lakbérilletménynek keresetbe vett többletét igényelte volna, nem járhat azzal a jogkövetkezménynyel, hogy a kevesebb illetmény­nyel való jogállapotában való hallgatag megnyugvása által őt a többlet iránt esetleg megillethető jogáról lemondottnak volna tekint­hető s igy ez a joga eme magatartása folytán elenyészett volna. A k i r. C u r i a: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatá­sával a felperes keresete, követelési jogának elenyészte okából eluta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom