Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Kötelmi jog. 439 ratióban részseitette is, mert ez a szolgáltatás a főnök belátásától és tetszésétől függő jutalmazás természetével bir, mely az alkalmazott javára követelési jogot meg nem állapit. (Curia 1905 február 14. 563/1904. sz. a.) 1099. A magántisztviselők szolgálati szerződésének kiegészitő része gyanánt megállapitott korábbi nyugdijszabályzatnak bármely irányú utólagos módositása csak az érdekelt magántisztviselő hozzájárulásával lehetséges. E szerint annak a megitélése, hogy az uj nyugdij szabályzat a magántisztviselőre nézve kedvezőbb és elfogadható-e, az utóbb nevezett elhatározásától függ és tárgyi szempontból birálat alá nem vonható. Az a körülmény, hogy a magántisztviselő a szolgálatadó által egyodalulag alkotott s a korábbitól lényegileg eltérő nyugdijszabályzat rendelkezéseinek magát alávetni nem akarja, a szolgálati szerződés egyoldalú felbontására alapos okul nem szolgálhat. (Curia 1905 február 14. 563/1904. sz. a.) 1100. Az a körülmény, hogy a géptulajdonos munkásait nem készpénzzel fizette, hanem szolgálataikat a gép segélyével keresett részes gabona egy bizonyos hányadának átengedésével dijazta és hogy alperes gépészét is ily módon eléghette ki, nem bir befolyással az egyrészről alperes, mint munkaadó és másrészről felperes, mint munkát vállaló között létrejött munkabéri szerződésre s nem létesül bérleti szerződés. Megállapítható, hogy az alperes tulajdonát képező gép mellé felfogadott munkások nem K. gépésznek, hanem utóbbival együtt alperesnek szolgálatában állottak, hogy e munkásokat alperes fogadta fel aratóknak és maga alperes küldötte őket A) birtokára a cséplőgép mellé és hogy K. a kérdéses gépet alperestől nem bérbe vette, hanem csak mint alperes szolgálatában álló munkadija fejében kapta a gép segélyével keresett rész gabona fele részét; és mert magában véve az a körülmény, hogy alperes munkásait nem készpénzzel fizette, hanem szolgálataikat a gép segélyével keresett részes gabona egy bizonyos hányadának átengedésével dijazta és hogy alperes gépészét, K.-t is ily módon elégítette ki, nem bir befolyással az egyrészről alperes, mint munkaadó, másrészről felperes, mint munkát vállaló között létrejött munkabéri szerződésre. Ebből a szolgálati viszonyból pedig önkényt folyik, hogy alperes, mint munkaadó, köteles volt megtenni mindazokat az intézkedéseket, a melyek a köztapasztalat szerint szükségesek, hogy a munkavállalók élete, testi épsége és egészsége a szolgálat teljesitésével járó veszélyek ellen lehetőleg meg legyen védve és a mennyiben a munkást a szolgálat teljesítése közben mégis baleset éri, alperest terheli annak a bizonyítása, hogy ezen kötelezettségének megfelelt. (Curia 1905 május 25. 237/1905. sz. a.) 1102. Egy szinmü lefordításának elvállalása, mü előállítására vonatkozó vállalkozói szerződést képez, a miért is a fordító kikötés