Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Btk. 70. §. 35 sértett további bántalmaztatásának meggátlása czéljából a Sz. I. kezében volt 70. §. vasvillát megfogta, huzalkodtak, miközben Sz. I. tanonczot Sz. J. vádlott hivta fel <-üsd» szóval a sértett bántalmazására, ki ezen reábirás folytán a kezében volt fával a sértett balkezére ütött, és e bántalmazások folytán sértett a homlokán és jobb karján 6, bal kezén pedig 20 nap alatt gyógyult bérülése­ket szenvedett. C: Minthogy a fenti ténymegállapításból kitetszőleg a vádlottak közös akaratelhatározással egyfolytonosságban és együttes bántalmazás­sal okozták a sértetten a testi sértéseket: cselekményük az alsói bíró­ság ama megállapításával szemben, hogy Sz. J.-né a tettességen kívül a 69. §. h pontja szerinti bünrészességben is bűnösnek mondatott ki, egy büntetendő cselekménynek és pedig az okozott sérülések gyógy­tartamára való tekintetitek a súlyos testi sértés vétségének tényálladékát foglalja magában. (1903. jun. 10. 5361.) b) halált okozó testi sértésnél; 85. C: Vádlottak kölcsönös szóváltás után a sérelmezésre alkal­mas tégla- és égett földdarabokkal dobáltak id. H. L-né felé, aki a szenvedett sérülések folytán meghalt. E tényből helyesen vonatott le az a jogi következtetés, hogy vádlottak az elhaltat bántalmazási szán­dékkal dobálták: abból a ténymegállapításból pedig, hogy vádlottak köz­vetlen a dobálást megelőzően vasvillával kezükben át akartak törni az alacsony sövényen id. H. I. telkére s mikor abban hozzátartozóik által megakadályoztattak, kődbbálással egyszerre, együtt és azonos mó­don ténykedtek az id. H. L-né halálát eredményezett s'alyos testi sér­tés létrehozásánál, szintén helyesen vonatott le az a jogi következtetés, hogy vádlottak együtt és közösen követték el a bántalmazási szándék­kal véghezvitt vádbeli cselekményt mint tettestársak. (1903. szept. 15. 7651. szám.) 86. Vádlottak ia gyümölcsös kertjükben általuk szilvalopáson ért sértettet megfogták és közülök S. J. másodrendű vádlott átölelve tartotta azalatt, mig S. M. elsőrendű vádlott egy doronggal több izben fején ütötte, minek következ­tében sértett nyomban meghalt. C: Ezek a tények megállapítják azt, hogy Sch. J. másodrendű vádlott a vádbeli cselekmény elkövetésében nem mint segéd, hanem mint tettestárs működött közre. (1904. márcz. 1. 1935. sz-) c) személyes szabadság megsértésénél; 87. Sértettet S. Gy. vádlott az utczán megragadta, majd midőn vele nem birt, hívására U. Sz.-val közösen vonszolták őt Sz. Gy. utczaajtajáig, ahol a várakozó S. T. vádlott is megragadva a sértettet, ezt közösen azi istállóba zárták és ott mintegy negyed óráig fogva tartották. C: Eme tényállás szerint S. T. és M. S. vádlottak, S- Gy: vádlottal együttesen és közösen elkövetési cselekedetet hajtottak végre s így a tábla nem tévedett, mikor S. T. és M*. S. vádlottakat* nem mint 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom