Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 583 járuló azon' tényből, hogy a B) alatti is tényleg 1896. évi május 4-én I875^xxxvn Íratott hogy abban felp. a C) alattiban tüzetesen körülirt elfogad- 267 '§ ványoknak alp. részéről történt átadását ismeri el, és hogy a kér­désben forgó 347 írt 97 kr. költségösszegről abban ugy, mint a C) alattiban meghatározott^ választott biróság által megállapítottról tétetik említés, nyilvánvaló, hogy a C) alatti levél a 3800 frt 71 kr. köve­telés adósa: alp. érdekében intéztetett a hitelező felp.-hez. Ezekből következik, hogy azon esetre, ha a C) alatti alp.-nek bármi módon hozzájárulásával intéztetett felp.-hez, vagy alp. azt az annak kifolyása­képen kelt B) alatti levélnek minden észrevétel és fentartás nélkül átvétele által utólag magáévá tette, ugy a C) alatti, mint a B) alatti leveleknek tartalma egész terjedelmekben kötelezők alperesre nézve, mivel a kereskedő, a ki vitás követelés feletti egyezkedés eredmé­nyét tartalmazó, bár ő általa alá nem irt okiratot a vele egyezkedő másik féltől minden észrevétel és fentartás nélkül elfogad, ezen ténye által az okiratban foglalt kötelezettséget magára nézve kötelezőnek fogadja el. (1898. máj. 13. II. G. 24.) 969. Bpesti T.: Téves a felebbezési bíróságnak a meghallgatott szakértő véleményére fektetett az a jogi döntése, mikép a kötelezett zsákok elmaradása folytán, alp. a szakértő által említett szokáshoz képest, az eladott burgonyát kölcsönvett zsákok felhasználásával s azok kölcsöndijának felp. terhére felszámításával szállítani tartozott, mivel ott, a hol a felek eljárását — mint az adott esetben is, — kifejezett megállapodás szabályozza, a szokásra, mely csak megálla­podás hiányában jöhet figyelembe, tekintettel lenni egyáltalán nem lehet. (1902. ápril. 3. II. G. 1. sz. a.) 970. Bpesti T.: Budapesten oly kereskedelmi szokás létezik, a £nely szerint tűzifának' waggonszámra való vásárlásánál, külön megállapodás hijján, a természeténél fogva átvételi költséget képező kövezetvániot az eladó tartozik viselni, és pedig abban az esetben is, ha a felek a teljesítés helyéül valamelyik budapesti vasúti állomást jelölték meg. Í1899. október 19. II. G. 75. sz. a.) A tőzsdei szokások. 971. C.: Felp. azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, hogy jóllehet a kötlevélben a szerződő felek magukat a budapesti áru- és értéktőzsde szokványainak alávetették, a kötlevél­ben foglalt) ez a kikötés felp. szerint csak arra az esetre vonatkozik, ha a kötlevélbe foglalt jogviszonyból kifolyólag a per tőzsde bíró­ságnál indíttatik meg, — minthogy pedig felp. a jelen pert nem a tőzsdebiróságnál indította meg, a kérdéses szokványok a felekre nézve nem irányadók, és ez okból felperes az egyéb jogszabályok alapján nem tartozott alp.-nek az áru átadásánál történt késedelme következ­tében óvást felvétetni; s így a felebbezési biróság anyagi jogsza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom