Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

584 Tőzsdei szokások. 75:t^^XVIL bályt sértett meg azzal, hogy az óvás felvételének elmulasztása okáL67 § alp.-t a szerződés teljesítésére, illetve a vétel tárgyának átadására nem — hanem csak az előbbi állapot visszaállítására kötelezte. A panasz alaptalan. A szerződés létesítésénél ugyanis a felek a szerződés feltételeit, a mennyiben ezek törvénybe vagy a jó erkölcsökbe nem ütköznek, szabadon állapithatják meg, s az ekként kikötött feltételek a felekre nézve az alkalmazandó jogszabályul szolgálnak; az pedig, hogy a kérdéses szokványok szerződésileg feltételül kiköttessenek, iiletve maguk azok a szokványok a törv.-be vagy a jó erkölcsökbe nem ütköznek. Az A alatti kötlevél kizár minden kétséget a tekintetben, hogy az abban foglalt jogügyletre nézve felp. és alp. a budapesti áru- és értéktőzsde szokványait minden eshetőségre jogérvényesnek elismerték és ezzel ama szerződés feltételéül kikötötték, tehát ama szokványoknak szerződésszerű alkalmazását nem tették függővé attól, hogy a jogügyletből keletkező vitás kérdés iránt a per az illető tőzsdebiróságnál indíttatik; meg, hanem ama kötlevél szerint a kérdéses szokványok iránt történt kikötéstől függetlenül az van a felp. tetszésére hagyva, hogy a pert a tőzsdebiróságnál vagy az eljárt kir. jbg.-nál indíthassa meg, — a tárgyalási jegyzőkönyvekből és az alsó bírósági ítéletekből pedig nem tűnik ki az, hogy felp. az ellenkezőnek megállapítására nézve az A alatti okiraton kivül más adatott hozott fel. Mit sem változtathat ezen az, hogy az illető tőzsdénél az 1897. évi augusztus hó 1. napján uj szokványok léptek életbe, a melyekben az óvás felvétel kötelezőleg előírva nincs, mert a felek között a kötlevél korábban állíttatván ki, egyrészről szerződésileg kikötöttnek a kötlevél idején érvényben lévő, mint a felek által felismerhető szokványok tekintendők, másrészről az ujabbi szokványokban az sem foglaltatik, hogy ezek a korábban létrejött ügyletekre is alkalmazandók, enélkül pedig az ujabbi szokványoknak visszaható ereje nincs. Ezeknél fogva a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy a pert a kérdéses korábbi szokványoknak alkalmazásával bírálta meg, és e szokványoknak megfelelvén az óvás felvételének etlmulasztása okából alp.-t a kötlevélben meghatározott áru átadására nem kötelezte. (1898. máj. 18. I. G. 93. sz.) = Lásd még- az 1. §-nál. Egyetemlegesség és kezesség. Egyetemleges felelősség üzletátruházás esetén. 263. §. 972. B pesti T.: Tekintve, hogy az üzletet átadó alp. a Kt. 20. és 268. §§-ai alapján az üzletet adósságaival átvevő S. M.-val együtt felp. irányában egyetemleges kötelezettségben áll s igy felp. S. M.-t akár egészen is kibocsáthatta a kötelezettségből, a nélkül, hogy ezért alp. mint egyetemleges adóstárs elleni követelési joga elenyészett is