Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
582 Kereskedelmi szokások. 5:^^xvn-zósét vitatta, mely szerint az esetben, ha a felek az árunak utánvét 267. §. mellett való küldésében állapodnak meg, az eladónak jogában áll az áru vételárán, felül egyéb régi követelését is együttesen utánvételezni. A Kt. 267. §-a szerint tényleges kereskedelmi szokásokat pedig alkalmazni kell, ha a felek kifejezetten ily szokásra való tekintettel szerződtek, vagy ha ezt foglalkozásuknál fogva róluk feltételezni kell; ez az utóbbi eset pedig fenforog, mert a tényállás szerint, mely nem is vitás, a felp. kereskedő czég, az alp. koritniczai vendéglős, tehát szintén kereskedőczégnek tovább eladás czéljából árukat adott el, egymással szerződő kereskedőkről pedig kétségtelen, hogy ellenkező kikötés hiányában mindig a fennálló tényleges kereskedelmi szokásokra való tekintettel szerződnek. Ebből folyólag alapos felp.-nek az a felülvizsgálati támadása,1 hogy az elsőbiróság jogszabálysértést követett el, midőn az állított tényleges kereskedelmi szokás létezésére nézve felajánlott bizonyitást mellőzte s a pert erre való tekintet nélkül döntötte el, mert felp. eladásának helyes értelme az, hogy midőn egymással üzleti összeköttetésben álló kereskedők abban állapodtak meg, hogy az eladó az árut a vételár utánvételezése mellett küldheti, a kereskedelmi szokás feljogosítja az eladót arra, hogy a vételár mellett a régebbi kisebb tartozását is utánvételezhesse, a vitatott kereskedelmi szokás tehát nem áll ellentétben a felek megállapodásával, hanem azt kiegészíti. Ennélfogva felp. felülvizsgálati kérelmének helyet L f i. : Hh. (1879. szept. 15. 490. sz.) Üzleti szokás bizonyítása. 966. Bpesti T.: A kamat azért lett csupán a számla keltétől számított 6 hó után fizetendőleg megítélve, mert felp. az alp. által ellenbeszédében állított azon kereskedelmi szokást, melynél fogva vételár 6 hóra hiteleztetik, hallgatag beismerte. Lfi.: Hh. (1879. szept. 15. 490. sz.) Üzleti szokás alkalmazásának esetei. 967. K. é s V. ts z.: Ha alp. a felp.-sel való üzleti összeköttetésének folyamán mindig csak utánvét mellett kapta felp.-től az árut, a köztük kifejlődött ezen üzleti gyakorlattal szemben az alp. az utóbbi utánvételes áruküldést jogosan csak akkor kifogásolhatja, ha az erre tartozó rendelésnél az utánvétel mellőzése iránt kívánságának határozott kifejezést adott. (1900. okt. 20. 285.) 968. Bpesti T.: A bár alp. által alá nem irt C) a. levél abbeli tartalmából, mely szerint a kérdésben forgó 3800 frt 71 kr. összeg adósa, tehát alp. vállal kötelezettséget arra nézve, hogy az ott tüzetesen körülirt és a C) alattit aláirt személyek kibocsátói és forgatói aláírásával ellátott három rendbeli elfogadványát 1896. évi május hó 4-én felp. kezéhez fogja juttatni és választandó bíróság által meghatározandó költségösszeget felp.-nek megfizetni fogja, s az ehhez