Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

574 Építési anyagok eladása. 1875:xxxvn. tekintendő, másrészt pedig ügyletei a hivatkozott törvény 258. §. 2. 2B, *'g pontja és a 259. §. 6. pontja értelmében kereskedelmi ügyletek fogalma alá esnek, mert alp. azt nem is állította, hogy felp.-nek ipara a kisipar körét meg nem haladná. Tekintve már most, hogy a C) a. kötlevél szerint a peres felek között kövek szállítása, illetve elkészítése, s azoknak alp. házában leendő alkalmazása iránt létrejött ügylet felp.-re nézve a Kt. 259. §. b) pontja alá tartozó kereskedelmi ügyletet képez, melynek ebbeli minőségén az, hogy felp. a köveknek alp. épületébe való elhelyezésére is vállalkozott, változást nem tesz; tekintve, hogy a megkötött ügyletből felmerülhető vitás kérdések tekintetében az érdekelt felek magukat a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának Írásban kifejezetten alávetették; tekintve, hogy az 1881: LIX. tcz. 94. §. d) pontja értelmében a választott bíróság illetékessége joghatályosan köthető ki akkor is, ha az ügylet (mint fenforgó esetben) csak egyik szerződő félre nézve képez kereskedelmi ügyletet; végre tekintve, hogy a C) a. okirat szerint az ügyletből felmerülhető bármely vitás kérdésre nézve történt kikötéssel s-zemben az a körülmény, hogy felp. keresetét leszállította s az amúgy is az ügy érdemére tartozó az a kérdés, hogy a teljesített fizetés által az A) a. számla, mely tételei tekinthetők törlesztetteknek, tisztába nem hozatott, a birói illetőség, illetve hatáskör kéroésére befolyást nem gyakorolhat, helytelenül rendelkezett ez elsőbíróság, midőn alp. kifogásának helyt adott; ugyanazért végzését megváltoztatni, a tőzsde választott bíróságát a jelen per elbírálására illet'késnek kimondani kellett. C.: Hh. (1891. jun. 1. 565/1890. sz.) = Azonos: Bpesti T. 1075/1892. sz. 952. CL: A keresetből és a pernek nem vitás egyéb adataiból kitűnik, hogy felp. üvegáruüzlettel bir, tehát a Kt. 3. §. értelmében kereskedő: az pedig, hogy üzletje meghaladja-e a kisipar körét, abból a szempontbcl, hogy kereskedőnek minősíttessék, lényegtelen (Kt. 3. és 5. §§-ai). Nem forog fenn felp.-re nézve a Kt. 259. §-a 1. pontjának és a 260. §-a 2. bekezdésének esete sem, mert ő maga sem állítja, hogy csak a megrendelői által neki átadott ingó dolgokat dolgozza fel azok részére, de nem ilyen termé?—'1" a jelen kereset alapjául szolgáló ügylet sem, felp. ügyletei tehát nem a kézművesek részéről, iparüzletek' folytatásaként teljesített eladások szempontja, hanem a Kt 258. §-a 1. és 2. pontjainak tekintete alá esnek. De kereskedőnek tekintendő az alp. is, a ki magát kifejezetten kereskedőnek nevezi, és mindkét fél egyező előadása szerint építési vállalkozó, mint ilyen tehát nem csupán ingatlanok előállítása iránt köt harmadik személyekkel szerződést, hanem vállalatéból szükségképpen folyóan iparszerüleg foglalkozik a beépítéshez szükséges anyagok s igy ingó dolgoknak ebből a czélból való megszerzésével és szállításával, vagyis a Kt. 258. §-a 1. és 2. pontjainak tekintete alá eső kereskedelmi üg\ etekkel. A jelen kereset alapjául szolgáló ügylet pedig, a mely szerint felp, az alp. részére az ez által