Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek meghatározása575 harmadik személy megrendelésére épített házakhoz az üvegtáblák szál- 1875:Xxrvn. litására éö a házakba beillesztésére vállalkozott, kétségtelenül mindkét 262 fél kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik és nem esik a Kt. 262. §-ának tekintete alá, mert annak tárgyát nem az építendő ingatlan mint ilyen, hanem a beépítéshez szükséges ingó dolgok szállitása és feldolgozása képezte. Ezek szerint a kereset kereskedők között üzletük folytatásából felmerült vitás kérdést tárgyazván, annak elbírálására az 1853. február 16-án kelt, a bírói illetékességről szóló rendelet 55. §-ának 3. pontja értelmében nem a jbg., hanem a tsz. mint kereskedelmi bíróság ületékes. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy alp. a bíróság illetékessége ellen szabályszerűen kifogással élt, a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, az ideiglenes perrendtartás 339. §-ának 1. pontja alapján mindkét alsóbiróság Ítéletét megsemmisíteni, felp.-t keresetével az illetékes bírósághoz utasítani és az ideiglenes perrendtartás 573. §-a alapján a helytelen fellépésével alp.-nek okozott összes perbeli és felebbviteli költség fizetésére kötelezni kellett. {1901. jun. 7. 7C39. Fiumei eset.) 953. Bpesti tsz.: Az A) alatti szerződés szerint alp. elvállalta, hogy felp.-nek Budapesten, Főherczeg Sándor-utczában 19. sz. a. épülő házában az amerikai padlót és a hajópadlót elkészíti. Felp. keresetében az A) alattiban elvállalt munka szerződésellenes teljesítése okából azt a jogviszonyt kívánja alp. ellenében bíróilag megállapittatni, hogy alp. vele szemben kártérítésre kötelezve van. Alp. hatásköri kifogást emelt, mert ő kereskedő és mert az A) alattiban foglalt jogügylet kereskedelmi ügylet. Felp. a kereskedői minőséget nem vette tagadásba, a második indok ellen azonban a Kt. 262. §-ára hivatkozott. Mivel azonban valamely munka teljesítésének elvállalása, ha a munka eredménye ingatlan tartozékává válik, nem ingatlanra vonatkozó szerződés, mert a szerződés tárgya nem az ingatlan, hanem az ingó dolognak feldolgozva való szolgáltatása, ennek folytán a peres felek közt az A) alatti alapján létesült jogügylet nem esik a Kt. 262. §-a, hanem annak 259. §. 1. pontja és alp. bejegyzett czégi mivoltára tekintettel a Kt. 260. §-a alá. Ebből folyólag azonban a peres felek közt eme jogügyletekből eredő peres kérdések elbírálása a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet értelmében nem e tsz. hatáskörébe tartozik, miért is e per hatáskör hiányából megszüntetendő s felp. mint pervesztes a perköltségekben marasztalandó volt. Az a felp.-i kifogás, hogy mert a kereset megállapításra irányul, azért a hatásköri kifogásnak nem volna helye, elvetendő volt, mert a megállapítási és teljesítési kereset ugyanazon jogvédelemnek két különböző alakja, mely a birói ótalomra szoruló ugyanazon jognak más és más állapotában vehető igénybe és igy a jelenlegi megállapítási per is csak az A) alattiból eredő jogviszonyra vonatkozik. (1902. ápr. 23. 12.354. sz.) 954. S m s z. : A gyárak számára szállított egyes gépek csak befalazásuk Mán válnak ingatlan tartozékává, ellenben megvételük s elezállitásiik idejében ingó dolgok fogalmának felelnek meg. (6700/80.)