Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Mennyiségi hiányok. 781 kamata eiejéig' a másodbiróság Ítéletével szövegezett főeskü szerint 1875: XXXVIL helyesen tétetett egyedül attól függővé, hogy alp. mily mennyiséget 3^Z\ veit át; mert alp mint vevő csakis annyi köteg zsindely árát tartozik megfizetni, a mennyit a teljesítés helyén átvett, és annak a mennyiségnek átvételét, a melynek a vételára követeltetik, a felp. tartozik bebizonyítani, miután keresetét oly mennyiségnek átadására alapítja. (1891. nov. 25. 1237. sz.) — A gyakorlat ingadozó; az értesítés kötelező a C. 1885. jun. 18- 213. sz. és 1443/1893. sz. h. szerint is. Hogy az elévülés (Kt. 349. §.) nem vonatkozik a mennyiségi kifogásra, kimondta a C. 488/1886. sz. és Bpesti T. 1896. jan. 31. G- 57. sz. V. ö. a 349. §-nál az 1423. és 1424. sz. hat- (793. és 794. 1.) 1394. C: Alperesnek az a kifogása, hogy felperes a vele megkötött vételi szerződés feltételei szerint a szállítandó fertály tutajokat 100 darab czirével terhelten tartozott átadni, az átadott 10 tutajban pedig 250 czirével kevesebb volt, minélfogva, a hiányzó mennyiségre eső vételárt nem köteles megfizetni, a szállított árunak mennyiségi hiányából lévén származtatva, arra a Kt. 346. §-ának csupán a minőségi hiányra alapított kifogásokra vonatkoztatható rendelkezései nem alkalmazhatók ugyan, mindazonáltal alp.-nek ez a kifogása figyelmen kívül hagyva helyesen lett azért: mert a kereset szerint felp. mind a 10 fertály tutajt még 1890. év tavaszán szállította az alp.-nek s az alp. azokat kifogástalanul átvette és arról, hogy azok a kellő mennyiségű czirével terhelve nem vcltak, a felperest egyáltalán nem értesítette s azok menynyiségi tartalmát csak már ezen per rendén akkor kifogásolta^ a, mikor a felp. által a még hátralékos vételár miatt beperesittetett. Ez az eljárása az alp.-nek nem felel meg annak a jóhiszemű magatartásnak, a melylyel a kereskedelmi üzleti életben az összeköttetésben álló feleknek egymás irányában, mindegyik csak saját jogainak fentartása és érdekeinek megóvhatása végett szükségképen viseltetniük kell. Ei re való tekintettel az alperes, az átvétel után egy év elteltével, ezen pernek megindítása után már az átvett tutajoknak nem megfelelő tartalmából nem alapithat kifogást az általa hiányzónak állított mennyiségre eső vételár megfizetése iránti kötelezettsége ellen, sem nem érvényesíthet a hiánynak megfelelő mennyiség nem szállítása miatt kártérítés iránti igényt. (1895. máj. 10. 518/1894. sz.) Szesztartalom hiánya nem mennyiség , hanem m.nöségi k'fogás. 1395. Bp e s t i T.: Az a vitás kérdés, hogy a kereseti szeszáru: kisebb vagy nagyobb szesztartalommal birt-e, az áru minőségérevonatkozván, alp. kifogás a nemmennyiségi, hanem m i n ős é g i kifogást képez, arra nézve tehát, hogy az alp. az általa vitatott minőségbeli hiány miatt árleszállítást követelhessen, a Kt. 347. §-a értelmében nemcsak azt tartozott bizonyítani, hogy a kereseti áru nem birt a kikötésnek megfelelő szesztartalommal, hanem a 346. §. szerint azt is, hogy az árut annak vitatott minőségi hiánya miatt