Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

764 Vétel. 1875: xxxvn. állapítás szerint alp. csak megőrzés czéljából váltotta a vasútról ki és 346* ' vette magához a kérdéses árut, alp. tehát, a ki felp.-sel egyébként üzleti összeköttetésben volt, e tényével csak a rendes kereskedő gondosságával járt el, és alp.-nek ama tényéből nem vonható jogi következtetés, arra, hogy alp. a kérdéses áruval, mint sajátjával rendelkezett. (1898. ápr. 1. G. 30. sz.) Kifogásolás határideje jótállás esetén. 1349. C: A felebbezési biróság a keresk. törvény 846. §-ában foglalt jogszabályoknak helyes alkalmazásával mondotta ki azt, hogy az alp. mint vevő, a felp., mint eladó irányában, az ezzel kötött vételi szerződéstől elállani és kártérítést érvényesíteni nincs jogosítva, a szállított mérlegeknek az ítélkezésnek alapul szolgáló tényállás szerint az átvétel után négy hónap eltelte után oly minőségi hiány miatt történt kifogásolása s rendelkezésre bocsátása alapján, a mely hiányok nem képeznek úgynevezett rejtett hiányokat. A jótállási kötelezettség, a mely a felp.-t a szerződés értelmében a szállított mérlegeknek anyagbeli és szerkezeti hiányaiért három évi időtartamon belül terhelte, a miként \azt a felebbezési biróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, nem mentesítette az alp.-t a vételtől való elállásnál a törvény által előirt felvételeknek tel j es;ités 6Hő 1. Nem bír jogszerű alappal az a panasz, hogy miután a kereskedelmi törvény 346. §-a a vevő részéről az átvett áruknak a rendes üzletkezelés lehetősége mellett leendő megvizsgálását és rendelkezésre bocsátást irja elő, jogszabálysértést követett el a felebbezési biróság, hogy az alp. kérleme megállapításánál figyelmen kivül hagyta, hogy a szállított mérlegeket, a mint azt az ő gyári üzletének menete lehetővé tette, azonnal megvizsgálta és megpróbálta és a felp.-t a hiányok pótlására felszólitván, csak akkor bocsáthatta azokat ennek rendelkezésére, mintán a felp. a kijavítást nem. teljesítette, mert a felebbezési biróság a kereskedelmi törvény 346. §-ának helyes értelméből indult ki, a midőn az alp.-nél a késedelem megállapítása szempontjából a kereskedelmi üzleti élet rendszeres kezelésére befolyással bíró tárgyilagos körülményeket tekintette lényegeseknek. Jogi szempontból helyesen bírálta meg a felebbezési biróság a peres felek között létrejött szerződési jogviszonyt, annak kijelentésével, hogy az ialp. a kifogásolás és rendelkezésre bocsátásnak kellő adőben való meg nem tétele következtében a vételtől elállani jogosítva nem lévén, a felp.-tői elvállalt szavatosság alapján csupán a szavatolt hiányok helyrepótlását lehetne joga követelni. (1897. decz. 9. I. G. 347. sz.) = A C. kimondta, hogy vevő az árut megvizsgálni és — ha ellene kifogásai vannak — rendelkezésre bocsátani abban az esetben is tartozik, ha az eladó az áruért jótállást vállalt. (4318/1884. sz.) Minőségi hiányról szóló értesítés postára adása. 1350. K. és V. tsz.: Abban az esetben, ha a vevő a minőséghiánytól szóló értesítést az eladó czimén kellő időben postára adta, a vevő részé-