Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

756 Vétel1875:XXXVII.lés szerint felismerhetők voltak; első sorban az a kérdés veendő fon346% tolóra, mikor váltak a kereseti gépnek ama hiányai, melyek alapján felp. az átvételt megtagadhatta, illetve azt rendelkezésre bocsáthatta felp. előtt felismerhetőkké; különösen pedig az a kérdés: felismerhette-e azokat felp. már augusztus 11-ike előtt; mert csak ez esetben tekintethetnék iaz e részben is helyes alsóbirósági indokolás szerint az augusztus 14-én történt rendelkezésre bocsátás az idézett 346. §. értelmében elkésettnek. Ama körülményből azonban, hogy felp. a gépet már a cséplés kezdetén hiányokban szenvedőnek találta, mivel a hajló tengely már akkor meghajolt, a dobkosár pedig eltört és ennek alp. által történt pótlása után folytatólag próbált cséplésnél a gépnek két kisebb alkatrésze ismét eltört, alaposan nem következtethető az a döntő tény, hogy az e tekintetben nem szakértő felp. már ekkor felismerhette azt, miszerint a gép a törvényi kellékeknek nem felel meg, tehát nem is esett késedelembe az által, hogy a töréseket puszta véletlennek tulajdonítva, egyelőre az eltört géprészek pótlására hivta fel alp.-t. Az ezen ismételve előfordult törések miatt a gép működési képessége kellőleg ki sem volt próbálható; felp. tehát jogosan hívhatta fel alp.-t, hogy azt szakértőjével hozassa működésbe s midőn ennek sem sikerült a gépet működésbe hozni, csak akkor állt be alz az időpont, melyben biztosan felismerhette, hogy a gép a törvényi kellékeknek csakugyan nem felel meg; tehát az ezután nyomben (augusztus 18-án) történt rendelkezésre bocsátás sem tekinthető elkésettnek, mivel a Kt. 349. §-ában kijelölt idő még nem telt el. (1888. jun. 13. 475. sz.) 1329. C: Ha a megvett áru minősége csak próba utján állapitható meg, az áru a vevő által jogi értelemben átvettnek csak akkor tekinthető, ha vagy a vevő ez irányban határozott nyilatkozatot tesz, vagy az általa kézhez vett áru megpróbálása tekintetében késedelembe esik; a vevő tehát csak ez esetekben kötelezhető a vételár kifizetésére. (1888. okt. 9. 503. sz.) 1330. C: Lisztvételi ügyletnél, hogy ha a liszt nagyobb mennyiségben, a miként, hogy az a fenforgó esetben felp.-nek előadásából is kitűnik, abból a czélból vásároltatott, hogy kisebb mennyiségre felosztva, a közvetlen felhasználásra azonnal tovább eladassék, már a rendes kereskedői gondossághoz tartozik az, hogy a vevő a sütési próbának teljesítésével maga szerezzen meggyőződést az általa nagyobb mennyiségben megvett lisztnek a felhasználás utján kitűnő minőségéről, és oly hiány miatt, a mely ily sütési próba után mindjárt felismerhető, a kifogásolást és rendelkezésre bocsátást az ő eladójával Bzemben el nem halaszthatja arra a későbbi időre, a mikor a lisztnek továbbeladása után, már csakis a saját vevőitől értesül a sütésnek eredményéről. JFelp. beismerte, hogy ő maga sütési próbát az átvétel után nem eszközölt, és hogy a lisztnek rossz minőségéről a saját vevőitől érte-