Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
A kereskedelmi ügyletek megkötése. 687 III. FEJEZET. \ KERESKEDELMI ÜGYLETEK MEGKÖTÉSE. A kereskedelmi ügyletek alakja. Az írásba foglalás kikötésének értelme. 1172. K. és V- tsz.: Felp. 1200 frt tőke és kamata megfizetéséra azon az alapon kérte alp.-t marasztalni, mert alp.-t az 1893. jun. havában 12 rakomány korpa szállítása iránt kötött szerződéstől jogellenesen elállván, csupán a kapott 1200 frt foglalót küldte vissza, holott annak kétszeresét tartozik megfizetni. Ezen felül 5 frt 70 kr. után késedelmes fizetés czimén igényel 6% kamatot. Alp. tagadta, hogy felp.-nek bármivel is tartoznék, tagadta, hogy a 12 rakomány korpa szállítása iránti szerződés létrejött, tagadta, hogy attól jogellenesen állott el s végül tagadta, hogy az 5 frt 70 krt késedelmesen fizette. Tekintve azonban, hogy alp. a kérdéses korpa szállítása iránt 4. a. levélben foglalt ajánlatát felperes 57- a. sürgönynyel elfogadta s igy a szerződés tényleg létrejött, ennélfogva ezen időn tul egyik félnek sem állott jogában a már jogérvényesen létrejött szerződéstől egyoldalúan elállani. Alp.-nek az a védekezése, hogy felp. a 37- a. ajánlatot elfogadó 57. a. sürgönyében e szavakkal: «sendet Schlussbrief» alp. ajánlatát kötlevéltől feltételezetten s igy módosítással fogadta el, figyelembe nem vehető, mert a jelzett szavakból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy felp. akarata oda irányult volna, hogy a szerződés létrejötte s érvényessége a kötlevéltől tétessék függővé s igy e szavaknak csak az az értelem tulajdonitható, hogy felp. a kötlevelet csak a végett kötötte ki, hogy a már létrejött s egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkivüli használatra alkalmas bizonyíték állittassék ki. De ettől eltekintve, alp. a jelzett sürgöny vétele után a C) a. levelében a szerződés teljesítésén felül, a kötlevél megküldését maga is igéri, s igy a mennyiben a jelzett szavaknak olyan értelem adható volna is, hogy azok az elfogadás módosításának minősítenék, alp. ez alapon sem volt jogosítva a szerződéstől elállani, mert e módosítást maga is elfogadta. Az a körülmény, hogy alp. a C) a. levelében a kötlevelet csupán a' foglaló beküldése után igéri megküldeni, továbbá az a körülmény, hogy felp. a foglalót 6 nappal későbben küldte, a már korábban jogérvényesen létrejött szerződés hatályát nem érinthette. Igaz ugyan, hogy a foglaló adása már az ajánlatban kiköttetett, de hogy ez nem értelmezhető akként, hogy a szerződés létrejötte a foglaló adásától tétetett függővé, kitűnik alp.-nek C) alatti leveléből, melyben alp. mindenek előtt elismeri a szerződés létrejöttét, «wir bestáttigen den Verkauf» s csak ezután kéri a foglaló beküldését. Alp.-nek az a védekezése, hogy felp. foglalót jogfentartás nélkül fogadván vissza, ez által ő maga is elállott a szerződéstől, megczáfoltatik felp.-nek ide vonatkozó H) alatti levelével, melynek valódiságát és tartalmát alp. n«m 1875: XXXVII. tcz. 312. §