Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

6S6 A megtartási jog érvényesítése. tcz íorgó kérdések azonban a megtartási jog érvényesítése iránt indított 309—310. §§ perben el nem bírálhatók. Minthogy pedig III. r. alp. felp.-eknek nem adósa, hanem épp ugy hitelezője az I. és II. r. alp.-eknek, mint maguk a felp.-ek; ők (felp.-ek) a III. r. alp. irányában megtartási jogot nem érvényesíthetnek. (1894. febr. 20. 922/1893.) 1169. Smsz.: A Kt. 309. §-án alapuló kereskedői visszatartási jog eredményében azonos a kézizáloghoz kötött joggal; mindkettő valóságos dologbani jog, melyhez képest a hitelező magát a zálog vagy a visszatartott tárgy értékéből harmadik személyek igényeire való tekintet nélkül kielégítheti. Az iránt pedig, hogy az ingó záloggal biztosított követelés azon bíróság előtt is érvényesíthető, melynek területén a zálog tárgya létezik, kétség nemcsak fenn nem forog, de szemben a perrend 41. §-ának 2. bekezdésével, fenn sem foroghat; miután abból, hogy a törvényhozás ingó záloggal fedezett követelések tekintetében nemcsak eltérőleg, de egyáltalában külön nem rendelkezett, okszerüleg következik: hogy az id. szakaszban oly illetőségi elvet vélt kimondani, mely a záloggal biztosított követelések érvényesítésére, melyeknek a zálog tárgyához képest különböző elbánásra minden helyes ok hiányoznék, általános alkalmazást nyer. Felp. teháí megtartási jogának megállapítása — s azzal kapcsolatban az érvényesíteni kivánt megtartási jog alapjául szolgáló követelésének, mint ilyennek is megítélése — iránti keresetét illetékesen indította meg a bpesti keresk. tsz. előtt, miután azon visszatartott dolog, melynek értékét kielégítésére fordítani kívánja, annak területén létezik; ellenben az egyik szóváltásban kifejezett azon nézet, hogy a megtartási jog megállapítása és a követelés mint ilyennek liquidálása, egy kereset tárgya nem lehetne, a Kt. 310. §-ában alapot nem talál, a perrend id. szabályával pedig határozott ellentétben áll. (20965/1879.) Hitelező felelőssége a megtartási jog jogtalan gyakorlásáért. 1170. C: Az a hitelező, a ki az adósa rendelkezése folytán birtokába került oly tárgyakra gyakorolt megtartási jogot, a melyekről tudta, hogy azok egy harmadiknak tulajdonai, az ebből származó kárért a harmadiknak felelős. (1263. és 1339/1903. sz.) Az értesítés elmulasztásáért. 1171. C: Nem ismerhető el helyesnek felp. részéről kereseti kérelme támogatására a per folyamában felhozott az a további érvelés sem, hogy aíp. őt arról, miszerint a kereseti részvényekre megtartási jogot kiván gyakorolni, azonnal nem értesité; mert eltekintve attól, hogy emez értelmezés a részvényeknek megkisérlett leltározása alkalmával tényleg megtörtént, az azonnali értesítés elmulasztásának nem magának a megtartási jog gyakorolhatásának az elvesztése, hanem csakis az értesítés elmulasztásából eseteleg származhatott hátrányért való felelősség lehet a törvényes következménye. (1890. okt. 10. 1328/1889.)