Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 679 tely nem fér. A periratokhoz csatolt eme bizonyíték alapján tehát l875:xxxvn, megállapítható, hogy az alp. által magánkézből eladott egyik sors- 316. §. jegyre 42.269 líra 80 cent nyeremény esett és fizettetett ki e sorsjegy birtokosának. Ez az összeg azonban felp.-ek állítólagos károsodásának összegéül el nem fogadható. Mert felp.-ek esetleges károsodásának összege a jogellenesen, szabálytalanul eszközölt eladás idejében létezett jogviszony alapján lévén elbírálandó, tekintettel arra, hogy az eladás idejében a sorsjegyekért, a mint ez az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtetett, 170 frt 40 kr. vételár folyt be alp. kezeihez, ezzel szemben pedig felp.-ek azt, hogy bírói uton, vagy más módon, az eladás idejében magasabb ár lett volna fiiérhető, nem is állították, azt a döntő körülményt, hogy a bírói beavatkcr/ás mellőzésével eszközölt eladásból káruk származott, nem bizonyították. Az értékesités ideje lévén tehát az a határ, mely a kártérítést szabályozza, tekintettel arra is, hogy a sorsjegyek értékesítése 18S8. jun. és jul. hónapokban történt, hogy tehát az 1888 aug. 20. napján eszközölt húzás alkalmával a sorsjegyek már régen eladva voltak, felp ek nem a nyeremény összegét, hanem csakis azt a különbözetet követelhetnék kártérítés czimén, mely az alp. által elért és a birói eladás utján elérhető magasabb vételár között esetleg az eladott sorsjegyek helyett más hasonló sorsjegyeknek beszerzése és az alp. által elért vételár között mutatkozhatott. Ilyen különbözetet rz^rban felp. ek ki nem mutattak; a már eladott sorsjegyekre az eladás ideje után esett vagy eshető nyeremény összegéig terjedő károsodást pedig nem igazolták. A kézizálog birtokosának felelőssége csakis a zálog eladásának időpontjában bizonyithatólag létezett különbözet ere'éig terjedvén, minthogy felp.-ek keresetüket ilyen különbözetre nem irányozták, az eladás után jóval később kihúzott sorsjegyre esett nyeremény öszszegével pedig nem károsodtak, az 50.000 lira főnyereményből felebbezésükben fenntartott 42.269 lira 80 cent tőke és kamatára támasztott kereseti kérelmükkel az itt felhozott indokoknál fogva helyesen utasíttattak el. (1896. decz. 31. 1510.) = Arra nézve, ki tekinthető hiteles személynek lásd a 307. §-nál. Megtartási jog. Minő tárgyakon gyakorolható a megtartási jog. 1150. Bpesti T.: Megtartási jog gyakorolható a hitelezőnek kézi-309 310. §§. zálogul adott tárgyakra; a zálogbaadás nem képezvén a megtartási jogot kizáró rendelkezést. (5195/1881.) 1151. Bpesti T.: Megtartási jogot valamely áru vevőjének hitelezője nem gyakorolhat oly árukra, melyek a vevő birtokába tettleg még át nem mentek és hol a vevőnek még csak a fuvarlevél adatott át. (5590/1877.) = Azonos: 1885. szept. hó 10- 344. sz.