Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 675 mely szerint a kézizálogjog olyképp is megszerezhető legyen, hogy 1875:^ZXV1 a kézizálogképp kijelölt ingóságokat továbbra is az adós, habár nem 301 'g saját, hanem a hitelező nevében birlalja és használja, sőt a fennálló törvényes gyakorlat szerint határozottan az kívántatik meg, hogy a kézizálogul lekötött ingóságok — az átadás idejétől kezdve — többé nem az adós, hanem a hitelező, illetve ennek részére egy harmadik személy birtokában, ennek őrizete és kizárólagos rendelkezése alatt állanak, mely törvényes megkivántatás pedig jelen esetben az árverési kérvényhez A) és B) alatt csatolt okmányok szerint fenn nem forog: mindezeknél fogva az árverés elrendelését tárgyazó kérelmet elutasítani kellett. (85. márcz. 30. 260. sz.) = Azonos: Bpesti T. 3615/1878. sz. Kézizálog és személyes kötelezettség. 1141. Bpesti T.: Kézizáloggal biztosított hitelező azon jogának gya- 302> §• korlatában, hogy követelése lejártával, magát a zálogtárgyból kielégíthesse, időhöz kötve nincsen. — Azonban zálogbaadás egymagában nem állapit meg fizetési kötelezettséget azon zálogbaadó ellenében, a ki a zálogtartónak nem egyszersmind személyes adósa. (1628/81.) 1142. Lfi.: Felp. által bemutatott könyvkivonat, de saját előadása szerint is alp. 25 drb szegedi forgalmi bankrészvényt felp.-nél zálogba, illetve letétbe («in Depot») helyezett; közöttük tehát úgynevezett lombard-ügylet jött létre, melynek más jogkövetkezménye nincs, minthogy, ha a letett papirokra felvett előleg a kikötött időben vissza nem fizettetik, a hitelező magát a letétbe helyezett papirókból kielégítheti; más keresetjoga a letevő ellen nincs. (9235/76.) Zálogjog szerzése osztalék szelvényeken. 1143. Bpesti T.: Alp. a szelvények értéke kifizetésének megtagadá- 303. §. sára jogosultnak hitte magát azért, mert a részvények tulajdonosául alp. intézet H. Lipótot ismeri, ez ellen pedig 1885. évben végrehajtás foganatosíttatván, a részvények és az osztalék is letiltatott s alp. a kifizetéstől el lett tiltva. Alp. eme védekezése azonban az osztalék kifizetésének megtagadására indokul el nem fogadható; mert a Kt. 299., 300. és 303. §§-ainak egybevetéséből kétségtelen, hogy bemutatóra szóló papirokra zálogjog csak ezek tényleges birtoklásával együtt szerezhető s a megszerzett zálogjog csak addig tart, mig a tényleges birtoklás; minthogy pedig a szelvények felp. birtokában vannak, kétségtelen, hogy a somogymegyei takarékpénztár azokra zálogjogot nem szerezhetett, miből az következik, hogy a letiltás hatálya felp., mint harmadik jóhiszemű tényleges birtokos ellen kiterjeszthető nem lévén, alp. részvénytársaság a megszavazott osztalék kifizetését csak az esetben tagadhatta volna meg jogosan, ha a végrehajtás a szelvény bemutatója ellen intéztetett volna, tekintve azonban, hogy a végrehajtás és letiltás nem felp. ellen intéztetett, a részvénytársaság