Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
676 A zálogjog létrejötte. 1875;XXXVn.a megszavazott osztalékot a szelvények bemutatójának köteles lévén 303. §, fizetni, a kifizetést megtagadni jogosítva nem volt; miért is alp.-t a szelvények átszolgáltatása mellett a kereseti 129 frt tőke s ez után a kereset beadásától követelt 6% kamatainak megfizetésére kötelezni kellett. (1889. máj. 6. 5470.) C: Hh. (1890. ápr. 23. 1360/1889.) = Azonos: C. 849/1881. Könyvkivonat engedményezésére a 304. §. nem terjed ki. 304. §. 1144. Marosvásárhelyi T.: A tsz. Ítélete megváltoztattatik és alp.-i csődtömeg köteleztetik, hogy a csődleltárban 1480—1515. tételéig felvett kinlevő követelésekre nézve 3577 frt 19 kr. összegben 1881 jul. 30-án létrejött engedmény érvényességét elismerje s ennélfogva ezen követeléseket mint a csődtömeghez nem tartozókat a csődtömegből kiszakítani rendeltetik. Indokok: Tekintve, hogy felp. a keresetéhez mellékelt közjegyzői okirattal perrendszerüleg igazolta, hogy a kereset tárgyává tett könyvbeli követeléseket az alp. elleni csőd megnyitása előtt engedmény utján megszerezte, s hogy ezen engedményezés ugyanakkor alp. által a kinlevő követelésekről vezetett könyvben az illető tételeknél feljegyeztetett; tekintve, hogy az alp.-i csődtömeggondnoknak ezen engedményezés ellen tett azon kifogása, hogy az engedmény létrejöttekor még le nem járt követelések fedezésére is történt az engedményezés és hogy az engedményezett összeg 18 frt 19 krral felülmúlja felp.-nek a csődtömeg ellen bejelentett és valódinak elismert követelését, figyelembe azért nem vétethetett, mert hogy még le rem járt követelések fedezésére engedmény nem jöhet létre, a törv. anynyival kevésbé tiltja, minthogy követeléseknek visszteher nélküli engedményezését is megengedi, és végül tekintve, hogy alp.-i csődtömeggondnoknak azon kifogása sem vétethetett figyelembe, hogy felp. az alp. általi engedmény elfogadásakor rosszhiszemüleg járt el; mert az alp.-i csődtömeggondnoknak e részben semmi oly ténykörülményt fel nem hoz, a melyből a felp. rosszhiszeműségére következtetni lehetne, sőt ezen állítását az alp. ellen folyamatba tett és hivatalból beszerzett bűnvádi eljárásra vonatkozó iratok sem támogatják. (1884. febr. 20. 493. sz.) C: A T. ítélete helybenhagyatik indokainál fogva, és mert a Kt. 304. §-a, minthogy az csakis a zálogjog megszerzéséről intézkedik, jelen esetre nem alkalmazható, fel. pedig tulajdonjogát a polg. törvénj könyv 424. és 427. §-ai értelmében igazolta. (1885. jan. 20. 374. BZ.) Melyik bíróság illetékes az árverés elrendelésére ? 805. §. 1145. B pesti T.: Az elsőbiróság végzését megsemmisíti és a kérvényt visszautasítja.