Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

646 A kereskedelmi utalvány elfogadása1876:XXXVii. zottnak kell lennie, az elfogadás megtörténte tehát határozott elfogadási J?*' §£.tény hiányában, csupán következtetés utján meg nem állapitható, (1894. ' ^"febr. 8. 93/1893. sz.) Visszavonható-e az utalvány elfogadás után ? 1102. C: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felp. tömeggondnok beismerte, hogy a közadós D. A. K. győri czég a csőd elrendelése előtti napon, t. i. 1878. szept. 22-én a 6. sz. a. levelet intézte I. r. alp.-hez, melyben az mondatik: «Gegen diesen offenen Brief zahlen Sie gef. Herrn J. A. & Compl aus Apathin mein bei Ihnen habendes Guthaben.» Felp. azonban azt érveli, hogy miután D. A. K. győri czég ellen 1878. szeptember 23-án csőd rendeltetett s 1878. szeptember 26-án 5 sz. szerint I. r. alp1. a II. r. alp. részére fizetéstől el is tiltatott, ezek ellenére I. r. alp. II. r. alp.-nek fizetni jogositva nem volt, s ha ezt mégis megtette, azért ugy ő, mint a fizetést a B. és C. alatti ítéletek szerint jogositatlanul felfevő II. r. alp. felp. csődtömegnek felelősek. Tekintve azonban, hogy a 6. sz. alatti levél, melyben D. A. K. czég I. r. alp.-t oda utasítja, hogy az ellenében fenálló pénzkövetelését, mely közöttük már előbb megállapítva lett, II. r. alp.-nek fizesse, határozottan kereskedelmi utalványt képez; tekintve, hogy felp. csődtömeg kétségbe sem vonta azt, hogy az utalványozó D. A. K. czég II. r. aip.-t is értesítette, hogy a részére teljesítendő fizetést I. r. alp.-nél utalványozta, mi különben a 7. sz. a. sürgönyből is kitűnik, melyben II. r. alp. tudatja I. r. alp.-sel: «Habe von K. Ausweisung erhalten» és ez irányban intézkedve ez által kifejezést is adott annak^ hogy ő mint utahányos az utalványt elfojradjaj tekintve továbbá., hogy felp csődtömeg nem tagadta s igy hallgatva beismerte I. r. alp.-nek azon állítását, hogy az 1878. szept 22-én kapott 7. sz. alatti sürgöny folytán, tehát az 1878. szeptember 26-án kelt 5. sz. a. letiltás előtt II. r. alp.nek kijelentette, hogy részére az utalt 1500 irtot visszatartja, mely kijelentés által pedig ő is kifejezést adott annak, hogy mint utalványozott az utalványt elfogadja; az pedig, hogy az elfogadás nem magára az utalványra vezettetett, hanem külön levéllel jelentetett ki, az utalvány jogi természetén mit sem változtathat, mert ezen kérdés csakis az utalványt elfogadó utalványozott és utalványos közötti viszonyra vonatkozik; tekintve végre, hogy mi bizonyíték sem nyújtatott az irányban, hogy az utalvány elfogadása akkor történt volna, midőn már az utalványozó czég ellen csőd rendeltetett vagy hogy az utalványt elfogadók a csőd elrendeléséről tudomással birtak volna: mindezekből nyilvánvaló, hogy az utalványozási jogügylet az az által érdekeltek részéről lett elfogadás folytán perfectté vált s az elfogadás perczétől fogva I. r. alp. II. r. alp. kötelezettjévé lett, mi által a kérdéses 1500 frt megszűnvén a közadós, illetve csődtömegének vagyona lenni, az utalványnak a csődképviselőség által később eszközölt visszavonása I. r. alp.-nek II. r. alp.