Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 643 és E. alatt felhozott okiratok kereskedelmi utalványokat nem képeznek. I876:xxxvn. De nem tekinthetők azok a Kt. 294. §-ában emiitett kereskedelmi köte-291_^"4 lező jegyeknek sem, mert a D. és E. alatti okiratokban a fizetési kötelezettség visszteher mellett, az azokon felsorolt hírlapokban közlendő hirdetések közzétételéért vállaltatott el, ehhez képest a Kt. 294. §-ában körülirt kellékeknek meg nem felelnek. Ezen okmányok tehát nem tekinthetők olyanoknak, melyeknek puszta birtoka a kereseti jogot megállapítaná, s melyeknek birtokosa ellen a kétoldalú szerződésből merített kifogásol" érvényesíthetők nem volnának. (88. márcz. 1. 28.) 1096. C: A Kt. 291. §-a szerint kereskedelmi utalványnak tekintendő oly Írásbeli u/talvány, mely kereskedő által elfogadtatott. Alp. beismerte, hogy ő bejegyzett kereskedő, és beismerte azt is, hogy a kereset alapját képező A. alatti utalványon látható elfogadási nyilatkozatot sajátkezüleg aláirta. Ennélfogva ezen utalvány kereskedelmi utalványnak minősítendő. Ebből kiindulva, tekintve, hogy alp. az utalvány elfogadása által a Kt. 292. §-ához képest magát a felp., mint utalvány os irányában az utalványban foglalt meghagyás teljesítésére, tehát az ott kitet* összeg megfizetésére kötelezte; tekintve, hogy alp.-nek egyéb lényeges általános kifogásai, jelesen, hogy felp. kereseti joggal cem bírna, hogy az 'utalvány nem egyedül ő reá, alp.-re, hanem «Haas» nevü társára is intéztetett, hogy az utalványban sem jogczim, sem fizetési határnap nem foglaltatik, s hogy az elfogadás nem feltétlen, hanem feltételes volt, az elsőbirósági indokokban helyesen meg vannak czáfolva; tekintve, hogy azon további kifogás, mintha a kérdéses összeg már ki volna fizetve, figyelembe nem vehető azért, mert Szlávy Olivér 2. szám alatt csatolt nyilatkozata későbbi keletű, mint az A. alatti utalvány de különben is a Kt. 296. §-a, szerint felp. ellen nem érvényesíthető és mert az F. alatti okmány, mint alp.-től származó (propria scriptura) felp. ellen nem bizonyít: mindezeknélfogva alp. marasztaltatása igazolva van. (1888. okt. 23. 533. sz.) A kereskedelmi utalványon sem a fizetés helyének, sem idejének kitétele nem szükséges. 1097. C: A kolozsvári T. ítélete helybenhagyatik, az abban felhozott indokokból és még azért is, mert a keresetnek alapul szolgáló utalvány megfelelvén a magyar Kt. által érvényesnek elismert kereskedelmi utalvány kellékeinek, annak bizonyítása, hogy az a kiállítása helyén hatályban fennálló külföldi törvény értelmében érvénytelen, az azt állító alp.-t terhelte volna; s mert a kereskedelmi utalványnak a Kt. 291. és 298. §-ai rendelkezéséhez képest, sem a fizetés helyének, sem a fizetés idejének azon való kitétele nem képezi lényeges kellékét s ezeknek hiányábai. a fizetés helyére nézve a Kt. 322. S-a a fizetés időr Dont^ia nézve pedig a Kt. 327. §-ának rendelkezései az irányadók. (1897. árr. 23. 328. sz.) = Lásd még C. 1097/1885. sz. a 292- §-nál. 4l*