Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereshetőségi jog czégbitorlás esetén. T- galomba, sőt a jegyzékek szerint aláírásul is ezt használta és pedig a nélkül, hogy a czégbe saját polgári nevét vagy legalább vezetéknevét befoglalta volna; minthogy azon kereskedő, a ki jogosulatlan czéget használ, már elköveti a czégbitorlást, mivel ez nemcsak akkor forog fenn, ha a kereskedő egy másik létező kereskedőnek létező czégét használja, hanem akkor is, ha kereskedő czége a Kt. rendelkezéseinek meg nem felel, nevezetesen mint jelen esetben is, midőn eredeti czég létére az a kereskedő polgári nevétől különbözik: ugyanazért, a midőn a kir. törvényszék alp.-nek ezen törvénysértéseiről a per folyamán hivatalos tudomást nyert, a Kt. 1_. és 22. §-ai értelmében alp.-t a jogosulatlan czéghasználattól pénzbírság terhe alatt eltiltani tartozott s alp.-t a Kt. 5. és 18. §-si értelmében reá nézve kötelező czégbejegyzés eszközöltetésére szintén pénzbírság terhe alatt hivatalból szorítani kellett. (1898. deczember 16. 17879/98. sz.) Debreczeni T.: A kir. törvényszék ítéletének azt a részét, mely szerint az alp.-t 100 frt bírság terhével hivatalból kötelezte arra, hogy a «Párisi divatáruház» czég bitorlásával felhagyjon, és hogy fióktelepét 100 írt pénzbírság terhe alatt bejegyeztesse, megsemmisíti; azt a részét pedig, mely szerint felp.-t keresetével kereshetőségi jog hiányából elutasította, megváltoztatja, felp. kereshetőségi jogát megállapítja. Indokok: A mennyiben kereskedelmi ügyekben perenkivüli eljárásnak van helye, azt a 3269/81. sz. igazságügyminiszteri rendelet 30. s következő §-ai részletesen szabályozzák s a 32. §. szerint a bíróság minden esetben végzéssel határoz. A kereskedelmi bíróság előtt folyamatban levő s ítélettel eldöntendő per eldöntésével tehát a perenkivüli természetű intézkedést egyesíteni ugy az eljárás, mint a véghatározatok ellen használható jogorvoslatok különbözőségénél fogva nem lehet. Ezért, midőn a1 kir. törvényszék az idézett rend. 30. §-a szerint perenkivüli eljárás esetében hatásköre alá eshető kérdés eldöntését is a perben hozott Ítéletébe foglalta, lényeges eljárási szabályt sértett meg, miért is Ítéletének ezt a részét az 1881: LIX. tcz. 39. §. a) pontja alapján megsemmisíteni kellett. A kereseti kérelem tekintetében a kir. törvényszék a felp.-t kereshetőségi jog hiányában utasítván el, Ítéletének ezt a részét megváltoztatni, a feíp. kereshetőségi jogát megállapítani a az elsőbiróságot a kereset érdemi eldöntésére utasítani kellett, mert az alp. nem tagadta, hogy a felp. bejegyzett női divatáru kereskedő, ki ebben a minőségében női felöltők árulásával foglalkozik, ennélfogva kétségtelen, hogy ha az alp. mint női divatáru kereskedő a vevők várakozásának és vételkedvének felcsigázására alkalmas czéget jogtalanul használ, ezáltal a felp. jogos érdekét sérti, és így, ha az alp. az emiitett czéget jogtalanul használja, a felp. jogaiban sérelmet szenved, miért is a Kt. 24. §-a értelmében joga van kereset utján annak a megállapítását kérni, vájjon az alp. részéről a czégbitorlásnak esete fení'orog-e vagy nem? még pedig tekintet nélkül arra, hogy ezt kártérítés követelésével összeköti-e vagy nem: mert a