Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

86 Tőzsilebiróság kikötése üzletvezető által. . xxxvil Peres kérdésekre nézve alp.-t kötelezően a tőzsdei választott bíróság te*- illetékességét nem volt jogosítva kikötni; ugyanazért és minthogy alp. 3- §• személyesen vagy czégvezetője utján az eljáró bíróság illetékességének magát alá nem vetette, (1881 : LIX. tcz. 94. §.), az eljáró biróság az 1881 :LIX. tcz. 96. §. a) pontjába ütköző alaki sérelmet követett el azáltal, hogy illetékességét megállapítva, a per érdemében tárgyalt és ítéletet hozott. A kifejtettek alapján az Ítélet az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetett. (1897. febr. 24. 330/97. sz.) C: A. felfolyamodásnak hely nem adatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi meghatalmazottak, a mennyiben valamely ügylet megkötésére jogositvák, az ügylet összes feltételeinek megállapítására felhatalmazottaknak tekintendők, a mennyi­ban azok oly kikötéseket nem tartalmaznak, a melyek a kérdéses üzlet rendes és szokásos folytatásával össze nem egyeztethetők; nincs tehát ki­zárva, hogy a Kt. 43. §-ában körülirt hatáskörben eljárva az üzleti gya­korlathoz képest külön felhatalmazás nélkül arra is jogosítottaknak tar­tassanak, hogy a fenforgó ügyletből felmerülhető vitás kérdések elbírá­sára a kivételes (áru- és értéktőzsde választott bírósága) biróság illeté­kességét is kiköthessék, illetve annak magukat ügyfelüket kötelezőleg alávethessék; tekintve azonban, hogy az, váljon a kereskedelmi meg­hatalmazott a Kt. 43. §-ában körülirt hatáskört betartotta-e, a dolog természete szerint e3etről-esetre vizsgálandó, a most elbírált esetben pedig, — a mint ezt a másodfokú biróság indokaiban helyesen kifejtette, — az A. a. szerződés egyes pontjai, a szóban forgó ügylet körében szo­kásos ügyletek keretén nemcsak tulmennek, hanem a szokottól eltérő kivételes kikötéseket tartalmaznak, a melyeknek megtételére alp.-nek kereskedelmi meghatalmazottja semmiképen sem volt jogosítottnak te­kinthető: nyilvánvaló, hogy a tőzsdebirósági eljárás kikötése, illetve az annak alávetés sem bir alp.-t kötelező joghatálylyal. (1897. jul. 9. 359.) = Azonos: C. 803/1893., ellenkező Bpesti T. 3770/1895­Készfizetői kezesség elvállalása. 154- Marosvásárhelyi T.:As e.-biróság ítélete a B. Ádám czégre vonatkozó megfelebbezett érdemleges részében helybenhagyatik. Indokok: Az alp.-i czégnek fizetőkezességi kötelezettsége azért nem volt megállapítható, mert a kezesség elvállalása iránti nyilatkozata csak az úgynevezett facsimile pecséttel lévén előnyomva, az a Kt. 1. §-a szerint ilyen esetben irányadó kereskedelmi szokás szerint az illető czégre nézve kötelezettséget annál kevésbé állapithat meg, mert egy fizető kezesség elvállalása nem is tartozik a czégvezetőnek a Kt. 38. §-ában megszabott hatásköréhez, hogy pedig e tekintetben mi a keres­kedelmi szokás, az a törvény szerint erre hivatott iparkamarának hiva­talos alakbaa kiállított és az iratokhoz csatolt bizonyítványa által iga­zolva van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom