Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

70 A. czégvezető aláírása. 1875:XXXVii. czége mint ilyen pernek alanya lehet-e vagy nem, vagyis, hogy a fen3gCZ; forgó esetben felp. helyes alp.-t idézett-e perbe, nyilvánvalólag a per á' érdemére tartozó oly kérdést képez, mely felett az elsőbiróság még nem határozott s mely ennélfogva felülvizsgálat tárgyát ezúttal nem képezheti; ezeknél fogva a másodbiróság helyesen határozott, midőn azt a bejegyzett czéget, a mely ellen a Kt. 136. §-ára alapított jelen kereset tényleg intézve van, szabályszerűen megidézettnek mondotta ki s az elsőbiróságot a pernek érdemleges tárgyalására utasította. (1894. jan. 30. 774/1893. sz.) 133. C: A czégvezető mulasztása által oly ügyletek ellátása körül okozott kárért, a melyekben a czégvezető e minőségben a Kt. értelmében külön megbízás nélkül is jogosítva van eljárni, harmadik személyeknek a czég felelős. (1900. szept. 10. 138. sz.) Czégvezető aláírása. 134. B pesti T.: A 2. sz. a. czimpéldánynyal az a körülmény, hogy Gy. B. alp.-nek czégvezetője volt, bizonyítva van, azt pedig, hogy a B. a. kötelezvényt Gy. B. irta és aláirta, alp. kétségbe nem vonta. Minthogy pedig a B. alatti kötelezvényt Gy. B. mint alp. czégvezetője állította ki s annak tartalma szerint a benne foglalt 500 frt kölcsönt alp. részére felvettnek ismerte el s visszafizetésére világosan alp. czéget kötelezte, továbbá, minthogy a nevezett czégvezetőnek jogköre a kereskedelmi üzlet folytatásával járó, bíróságon kivüli minden ügyletre és jogcselekményre, tehát a czéget kötelezőleg kölcsön felvételére Í3 a Kt. 38. §-a értelmében kiterjedt és minthogy az a körülmény, hogy a többször nevezett czégvezető a czéget, mely csak magyarul volt bejegyezve, a B. alatti okiraton német nyelven jegyezte, döntő befolyással nem bir, mert habár a Kt. az aláírási módot a czégvezető kötelezettségévé teszi, mégis ha a czégvezető ezt a szabályt nem tartja meg, ez a körülmény az általa főnöke nevében vállalt kötelezettség joghatályát annál kevésbé érintheti, mert ehhez a formasághoz a törvény semmiféle jogkövetkezményt nem köt és mert a czégnek a czégvezető által német nyelven eszközlött jegyzése a magyar szövegnek különben is teljesen megfelelő alakban történt s minthogy alp. annak bizonyítását, hogy a B. alatti kötelezvényben vállalt kötelezettség koholt és hogy a nevezett czégvezető ezt az akaratát csak czégvezetői minőségének megszüntetése, vagyis 1888. jan. 17-e után állította ki, felp. tagadásával szemben még csak meg sem kísérelte. C: Hh. (1890. okt. 9. 425. sz.) 135. Bpesti T.: Czégvezető nem köteles czégjegyzésnél keresztnevét (melléknevét) használni. (3107/1884.) 136. C: A perrendnek szabályai szerint csak az illető fél által aláirt okmányok szolgálnak az okmányban foglalt nyilatkozatnak bizonyítékául s a Kt. a czégjegyzésnek a czégvezető által mikénti eszközlése iránt az általános szabálynak megfelelően intézkedik. (Kt. 40.) Ennél-