Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

60 Kártérítési követelés bejegyzése. 1875:XXXVII. könyv, mely ily módon vezettetik, tekinthető szabályszerűnek, a mi a 31 g Kt. 25. §-ának abból a rendelkezéséből is kiviláglik, hogy a könyveknek a kereskedő ügyleteit <es vagyoni állását teljesen fel kell tüntetni. A kereskedőknek üzleti követelései szintén a kereskedő vagyoni állásához tartoznak. Az ily követelések, akár biztosak, akár kétesek, mennyiségik akár vitás, akár nem, akár rövid, akár hosszabb idő múlva hajthatók be, abban az időpontban, mikor keletkeznek, különbség nélkül bevezetés tárgyai, mert mindegyik abban az időpontban, a mikor keletkezik, a kereskedő vagyoni állását érinti és módosítja. A követelések bevezetésénél azok jogczime sem okozhat különbséget. Minden a bíróságnál érvényesíthető követelés jogczime egyforma erejű. A kölcsön, a vételár, a kártérítés iránt támasztott követelések, a mindegyiknél előfordulható különböző fejlemények szerint, egyenlőképen válhatnak megítélt, meg nem itélt, behajtható, be nem hajtható, a közel jövőben vagy csak a távol jövőben behajtható követeléssé. A mint tehát más üzleti követelésnél, ugy a kártérítés iránt támasztott követelésnél sem szükséges a könyvbe való bevezethetés végett az, hogy a bíróság a követelést előbb megítélje. És ha a vételnél az a tény, hogy a vételügylet megköttetett, bevezetés tárgyává teszi a hitelbe adott áru vételárát, ugy a másik szerződő fél ama megtörtént ténye, hogy a szerződést nem teljesítette, maga után vonhatja azt, hogy a szerződést megtartó fél kártérítési követelését, a mely követelés a Kt. világos rendelkezésein alapul, bevezetés tárgyává tegye. Ezekből kitűnik, hogy az üzlet köréhez tartozó kereskedelmi ügylet nem teljesítéséből származtatott kártérítés oly követelés, melyet a bejegyzett kereskedő már keletkezése idejében könyveibe bevezethet. Már pedig, ha ez a követelés bevezetése tárgya lehet, akkor az i!y bevezetett követelés iránt könyvkivonat alapján támasztott keresetre annak a bíróságnak az illetékességét, a melynek területén a könyvek vitetnek, az 1868. évi LIV. tcz. 35. §-ának második pontja alapján, meg kell állapítani. (97. jun. 30. Határozattárba felvett 12. sz. polg. határozat.) Számlák és könyvkivonatok nem pótolják a könyveket. 104. Lf i. : A kereskedői factura nem pótolhatja valamely rendesen vezetett keresk. könyvnek oly hitelesített kivonatát, mely pótesküvel teljes bizonyerőre emeltethetnék. (441/80.) 105. C: Az alsóbiróság ítélet megváltoztatásaival felp.-nek könyvvezetője személyében megítéli a könyvkivonatokban foglalt adatokra vonatkozólag a pótesküt. Indokok: A kir. ítélőtábla azért utasítja el felp.-t keresetével,, mert a nézete szerint magában véve jogos követelés mennyiségileg nem igazoltatott. A kir. Curia helyesnek találja ugy az első-, valamint a másodbírósági ítélet indokainak azon részét, mely szerint kimondatik, hogy alp. felp. irányában felelős azon vételári tekintetben, mely ama famennyiségre esik, melyet felp. az erdőtulajdonos intézkedése folytán az erdőből ki nem hordathatott.