Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi czégek. 11 volt, e fizetés nélkül pedig a felp. kárára nyilvánvalóan gazdagodnék'. 1875:XXXVU. (1895. április 17-én 1894. évi 709. vsz.) 20. §. A hitelező értesítése. 76. L f i. : A másodbiróság ítéletét hh. Azon szerződés, melyet alp. 1877. ápr. 11. a «Hazával» kötött valódi értelménél s czélzatánál fogva, nem viszontbiztosítási szerződés, minek külsőleg jelentkezik, hanem a «Haza» üzletének alp.-re való teljes átruházása. Ezen szerződés 3-ik pontja szerint alp. magára vállalta mindazokat a kötelezettségeket, melyek a «Hazát» az 1877. jan. 1. előtt kiállított bizt. kötvények alapján terhelték; az, hogy ez az átvállalás szószerint csak a «Haza» irányában történt, semmi jelentőséggel nem bir, mert ez szinlegesség, miután a szerződés, mint fentebb kimondatott, nem viszontbiztosítást, hanem üzlet átruházást tartalmaz. Ellenben a szerződés 18. pontjában foglalt határozmányok világosan mutatják, hogy alp. (Tisza) a «Haza» biztosítottjai irányában is kívánta magát kötelezni, mert csak ezek akaratjától tette függővé azt, hogy velők közvetlen szerződési viszonyt létesítsen, és hog: ekképen névleg is a «Haza» helyébe lépjen, mint ez tényleg már megtörtént. Ezeknélfogva nem szenvedhetvén kétséget, hogy a ker. törv. 20. §-a alkalmazásának helye Vc*n, hogy tehát felp.-t az alp. (Tisza) irányában a kereseti jog megilleti; és miután az időelőttiség kifogása figyelembe nem jöhet, mert alp. tagadásba nem vette, hogy felp. a fizetést követelte s az megtagadtatott; és mert felp. megkívántató okmányokat a kereset mellett bemutatta, alp. pedig azok ellen kifogást nem tett, helyesen lett a kir. tábla által elmarasztalva. (1879. okt. 14. G38. sz.) Az üzletátruháző felelőssége. 77. B pesti T.: A követelés ellen felhozott az az egyedüli kifogás, hogy felp. követelési joga alp. ellen elenyészett az által, hogy felp. a kereset tárgyát képező követelésére nézve adósokul alp. helyett a 4. sz. a. csatolt kötvény sz:.'^ 1881. jan. 1-én Franker Octtfriedet és nejét fogadta el és ezen alapon a 3. sz. a. csatolt kereset szerint a nagymártoni jbg. előtt ugyancsak őket be is perelte, nem volt figyelembe vehető, mert az alp. által valódinak elismert és kifizetettnek nem is állított kereseti követelés tekintetében a nevezett harmadik személyek által felp. részére kiállított 2. sz. okirat több vagy más jogot felp. számára nem biztosit, mint a mennyivel és milyennel felp. már különben is törvénynél fogva birt és bir, mert Franker Gottfried és neje, mint a kik alp. kereskedelmi üzletének átruházásánál mint üzletátvevők alp.-nek kérdéses tartozását a 21. melléklet szerint kifejezetten magukra vállalták, a keresk. tv. 20. §-a értelmében felp.-nek már törvénynél fogva az üzletét átac adóssal, alp.-sel együtt egyetemleges xidósaivá lettek, minélfogva sem az, hogy felp. ugyanezen követelését