Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Segédszemélyzet. 205 1875: XXXVII. tcz. Vasúti bérletjegy. 338. Bpesti T.: A mi felp. azt a panaszát illeti, hogy a felebbezési 59. § birósáer az ügy eldöntésénél mellőzte a B) alatti (m. kir. államvasuti) bérletjegy határozmányainak azokat a rendelkezéseit, melyek szerint a jegy tulajdonosának az van elismerve, a kinek nevére a bérleti jegy kiállíttatott, s hogy ezen határozmányokra való tekintettel alp. a szóban forgó bérleti jegyre vonatkozólag csupán a felp.-nek rendelkezéseit vehette volna együtt figyelembe, ezeknek a panaszoknak nincs jogszerű alapja azért, mert a felebbezési biróság Ítéletében foglalt, s az előre bocsátottakra való figyelemmel jogszabály megsértése nélkül megállapítottnak veendő tényállás szerint a szóban forgó bérletjegy a «K. M. és társa» czégnek minit a felp. (utazó) főnökének pénzén és az emiitett czég irányábani szolgálata teljesithetése végett szereztetvén be a felp., mint utazó részére, ezen szolgálati viszonynak megszűnése után, tekintet nélkül arra, hogy a bérleti jegy a szolgálat tartama alatt használatra jogrosult felp. nevére állíttatott ki a szolgálatadó «K. M. és társa» czég a felebbezési biróság ítéletében helyesen kifejtettek értelmében, (hogy a felp.-t a bérletjegyek csak használati joga és e iog is csak addig illette meg. míg a K. M. és társa czég tényleges szolgálatában áll) az ő tulajdonának tekintendő bérleti jegy felett szabadon rendelkezhetett, s midőn a nevezett czég rendelkezése folytán alp. a 3-/. alatti miniszteri rendelet határozmán yára való figyelemmel is a felp., mint üzleti alkalmazott nevére kiállított bérleti iegy érvénytelenítésével azt felü. más alkalmazottjának nevére átirta, jogszerűen járt el. (1901. január 10. 1900. II. G. 109. sz.) A szolgálati viszony megszűnése utáni fogviszony. Általában. 339. C: A másodbiróság Ítélete az alp. által felebbezett részeiben indokainál fogva helybenhagyatik, annyival inkább: mert az 1884. évi XVII. tcz. (ipartörvény) 97. §-a rendeletéhez Képest, a törvényes ok nélkül elbocsátott segéd részére a felmondási időre járó illetmény még a kilépés előtt lévén megfizetendő, a törvény eme rendelkezéséből következik, hogy a felmondás nélkül elbocsátott segéd viszonyaiban a szolgálatból kilépés után bekövetkezett bármi változás a főnök törvényes kötelezettségét meg nem szünteti. (1896. okt. 22 906. sz.) Óvadék visszatartása. 340. C: Alp., kinek W., illetve felp. az üzleti meglevő leveleket és másolókönyvet még a per folyamán rendelkezésére bocsátotta és a per irataihoz becsatolta, még meg sem jelöli azokat a leveleket vagy egyáltalán azt a vagyonjogi érdeket, melyet szembeállítva a határozott összegű felp.-i követeléssel az óvadékkal, egyáltalán értékelni, mérlegelni s igy azt ebből kiegyenlíteni lehetne.