Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Segédszemélyzet 4.P3 Alaptalan pedig azért, a álként azt a felebbezési bíróság 1875:XXXVii. ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, a jelen esetben, midőn az ipar- 5Q ^ hatóság az alp.-nek a lakáshasználatához volt joga iránt érdemben nem határozott, a felp.-nek erre vonatkozóan érvényesíthető keresetének a rendes per uton való megindítása az ipartörvény 176. §. alapján záros határidőhöz kötöttnek nem tekinthető, minélfogva az iparhatóság előtt lefolytatott ügyiratai beszerzésének szüksége a kereseti jog megbirálásánál nem állhatott fenn. (I. G. 189/97. jun. 4.) = Azonos: C. 524/1900. 3. Mellékjárulékok. Lakás. 335. DebreczeniT.rA felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felp., mint üzletvezető gépész havi 50 írtnak megfelelő évi fizetéssel, lakással és faélvezeti jogosultsággal lévén alkalmazva az alp. és üzlettársa gőzmalmában, az 1895. évi január hó közepétől ugyanazon év május havának közepéig tényleg teljesített szolgálatából jogos alap nélkül volt előleges felmondás mellőzésével elbocsájtva. Az alp.-nek ez a jogtalan cselekménye maga után vonja azt a kötelezettséget, hogy a felp.-nek a szolgálati viszonyból eredő összes igazolt követeléseit — üzlettársa ellen lehető igényeinek épségben hagyása mellett, — a felp.-nek megfizetni ő tartozik. A kérdéses malomüzletre nézve fennállott társasviszony és annak megszűnte az alp.-nek eme kötelezettségén, vagy a kötelezettség mérvén mit sem változtat, mert a felp. kereseti követelésére nézve és vele szemben az üzlettársak mindegyike közvetlenül és a dolog természeténél fogva egyetemlegesen felelős, és mert a szolgálati szerződésnek az a kikötése, hogy a társas viszonynak tényleg be is következett megszűntével szolgálatából a felp. elbocsátható, nem vonhatta maga után azt, hogy az elbocsátás a törvényben szabályozott felmondás nélkül, azonnal történjék, és pedig annál kevésbbé, mert az azonnali elbocsátásra törvényes indokot képező cselekményt a felp. el nem követett. Már pedig az 1884:XVII. t.-cz. 92. §-ának harmadik bekezdése értelmében a felperest, mint üzletvezető-gépészt, három hónapi felmondás illetvén meg, tekintve, hogy a szolgálatban töltött négy hónapra eső 200 frt készpénz-fizetésből a megállapított tényállás szerint csak 10 frt 93 krt kapott meg, havonként 5 írtnak megfelelő lakásdija fejében pedig egy hónapi illetmény fizetetlen, tekintve, hogy a felmondási három hónapra készpénzfizetés fejében 150 frt, a lakás egyenértékül 15 frt és mindezeken felül a failletmény egyenértéke gyanánt a helyi viszonyoknak megfelelő 4 frt a kifejtettek szerint felp.-t ózin+én megilleti: mindezeknél fogva a felebbezési bíróság által megítélt 194 frt 07 kron felül 169 frt, vagyis együtt 363 frt 07 krt tesz ki az az öss'^g, a melyet a 361 frt 32 krra leszállott kereseti követelésből az alp. a felp.-nek megíizetni tartozik. (1897, febr. 7. G. 8. sz.)