Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

felmondás hatása. • (lést kötött, ennélfogva az általa felhozott uj bizonyíték lényegileg a per tárgyára vonatkozónak tariandó, mert a mennyiben a felp.-sel a felmondás után ujabb szerződést kötött, a szerződési viszonynak tovább folytatására s felvételére nézve az ujabban kötött szerződés lehet csak irányadó. Az a kérdés pedig, hogy a felmondás után létrejött ujabb megállapodással a felek a szolgálati viszonyt továbbra is a felmondásnak az alp. részéről való egyszerű visszavonása következtében az eredeti szerződés feltételeinek fentartása vagy ezektői eltérő feltételek mellett folytatták-e, az ügy érdeméhez tartozván, amely csakis az alp. által vitatott ujabb megállapodás létrejöttének körülményeire nézve ajánlatba hozott bizonyítás-felvétel eredménye aL^.'':: dönthető el. E szerint a felebbezési bíróság jogszabályainak megsértésével tagadván meg a perújítás megengedhetőségét, ítéletének megváltoztatásával a perújításnak az 1881 :59. tcz. 69. §. 2. pontja alapján hely volt adandó, s az ügy a perujitási kereset érdemi tárgyalása végett a S. E. 208. §. értelmében alkalmazandó 167. §. rendelkezésének figyelembe vételével a felebbezési bíróság elé ut"sitan volt. (I. G. 48. 1897. április 21.) Szolgálat önkéntes elhagyásának megállapítása. 29íí. C.: A szolgálati bizonyítványnak a főnök részéről történt kiállítása és annak a segéd részéről való elfogadása és felhasználása által a felek között megállapodás jött létre arra nézve, hogy a közöttük létezeit szerződéses jogviszony és annak megszűnési oka e bizonyítvány tartalmához képest biráltassék meg. A miből következik, hogy az esetben, ha a szolgálati bizonyítványban oly záradék fordul elő, mely szerint a segéd a főnöknél viselt állásából «saját kérelmére» bocsáttatott el: a felmondási időre járó fizetését követelni jogában nem áll. (708/82.) = Az önkéntes elhagyás és következményeire lásd az 59. §. után. Segéd Igényei, ha az átruházott üzlet uj tulajdonosánál alkalmazást kapott. 297. Epesti VI. ker. j b g. : Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: Felp. üzletvezetői 780 frt évi fizetésének a három havi felmondási időre esedékes részéből hátralékos 162 frt 50 krt helyezte kereseti követelésbe az alapon, hogy alp. csak 1893. június 15-én mondott fel neki három hónapra s fizetését mégis csak június hó végéig adta ki neki. Két hónap és 15 napra járó fizetésével tehát adósa maradt. Alp. Sz. B., E. A. tanuk eskü alatt tett egybehangzó vallomásával beigazolta, hogy eladván gyárát, jogutódja felp.-t üzletvezetői minőségében tovább is alkalmazta, korábbi fizetése mellett, hogy tehát felp. az általa vitatott felmondási időre, vagyis 1893. július 1-től szeptember 16-ig fizetését megkapta. Miután fc^.-nek üzletvezetői állása után járó fizetése alp.-nek iogutódja által a felmondási időre kifizettetett, a gyár tulajdonosának