Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Segédszemélyzet. 163 iartam eltelte előtt való íel nem bonthatása mellett köttetvén meg, i szerződő felek megállapodása által kizárva van a szolgálati viszonynak i felp. részéről leendő idő előtti megszüntethetése, szintén alaptalan, mert a miként ezt a felebbezési biróság Ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, a segédnek a szolgálati viszony fentartásához, főnöke ellenkező akaratával szemben, joga nincsen, a szolgálati szerződésnek határozott időtartamra és felmondhatás nélkül történt megkötése pedig csak a főnöknek esetleges kártéritési kötelezettségére birhat befolyással. (1897. jun. 4. 1. G. 189. sz.) 272. G y ő r i T.: A Kt. a czégvezető jogviszonyát ugy a czég főnöke, mint harmadik személyekkel szemben a kereskedő segédektől elkülönítetten az V. czimben szabályozza; a czégvezető mint legtágasbb hatáskörrel biró kereskedelmi meghatalmazott tehát e különleges állásnál fogva, pusztán czégvezetői személyes viszonyát a czégvezetésre nyert megbízás esetleges visszavonását ilL nem tartozik azok közé a kereskedő segédek közé, akinek a czég főnökéhez való eme viszonya felett az 1884: XVII. t.-cz. 176. §. értelmében első sorban az iparhatóság volna hivatva határozni. Erre mutat az 1884: XVII. t.-cz. 92. §-ának második és harmadik kikezdése is, melyekben mindazok a kereskedői segédek, a kiknek szolgálati viszonyaira az ipartörvény kiterjed, köztük az üzletvezetők is, fel vannak sorolva, de a czégvezető megnevezve nincs. De nincs kizárva az, hogy a czégvezetőre nézve is, a mennyiben a czég főnökéhez a czégvezetői megbízáson felül még más szolgálati viszonyban is áll, az e szolgálati viszony megszűnéséből származólag szolgálat: fizetéséhez való igényei tekintetében a kereskedősegédekre megállapitott törvényes szabályok legyenek alkalmazhatók; a mit a Kt. 51. §-a is világosan kifejez ezzel a szavaival: «a czégvezetés és keresk. meghatalmazás a fennálló szolgálati viszonyból eredő jogok sérelme nélkül bármikor visszavonható.» Felp. mint alp. üzletének volt czégvezetője, a ki az alábbiak szerint alp. üzletében ezenfelül külön szolgálati viszonyban is állott, a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő igényét fix fizetésére vonatkozólag az iparhatóság előtt érvényessé tette is, az a körülmény pedig, hogy a fizetésen felül szerződésileg kikötött B az üzlet tiszta jövedelméből neki kijáró nyereségjutalék iránti követelését az iparhatóság előtt nem érvényesíthette, hanem aanak érvényesítését külön per útjára fentartotta, egyáltalán nem ok felp. vonatkozó keresetének visszautasítására: mert állandóan követett bírói gyakorlatunk szerint az iparhatóságok csak a határozott összegben megállapított szolgálati járandóságok felett vannak hivatva saját hatáskörükben Ítélkezni, ellenben a határozott összegben ki nem kötött bizonytalan és az üzleti esélyektől függő nyereményjutalék felett a határozathozattal függetlenül az iparhatóság előtti eljárástól, a bíróságokat illeti meg, a menynyiben a nyereményjutalék megállapításával járó kérdéseket az előttünk használható bizonyítékokkal meg sem oldhatják, de különben is a segéd, a mennyiben részére a tiszta nyeremény bizonyos része van kikotvo, ír5