Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Czégvezető segédi minősége. 1875 tczXVI1 6 n5'ereményrészlet tekintetében az üzlettulajdonosnak társává válik s 55. §. nyereményjutaléka nem is fizetésszámba megy, erre nézve az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a nem alkalmazható. A per érdemét illetőleg felp. ugy keresetében, mint a per folyamán arra az álláspontra helyezkedik, hogy közte és alp. között szolgálati viszony nem állott fenn, hanem mivel a B) és C) a. egyidőben létrejött szerződések együttesen szabályozzák a bérleti és személyes jogviszonyt, közöttük lényegileg csak társas viszony keletkezett. Magából a C) a. szerződés tartalmából azonban nyilvánvaló, hogy a C) a. szerződés, melylyel alp. mint főnök felp.-t fix fizetéssel és nyereményjutalékkal alkalmazza, eltekintve, a B) a. szerződésben megállapított bérleti viszonynak egyes pontjaira vonatkozó részletesebb szabályozásától, lényegileg szolgálati szerződést képez, de magának felp.-nek előadásából is világos, hogy felp. alp.-nek üzletében nem pusztán czégvezető volt hanem a gyár üzemének vezetése körül is szolgálatokat teljesített, üzletvezetőként működött, a mely szolgálati viszonyából eredő követelésére tehát az ipartörvény III. fejezetének c) altételében foglaltak, megfelelő alkalmazást nyernek. A fel nem mondhatásnak a C) a. szerződésben történt kikötése az 1884: XVII. t.-cz. 92. S-ának megfelelőleg a szerződő felekre nézve azzal a kötelezettséggel jár, hogy habár maga a czégvezetésre adott meghatalmazás a Kt. 51. §-a értelmében bármikor is visszavonható: a közöttük fennálló szolgálati viszonyt a szerződésben megállapított időtartam alatt önkényüleg meg nem szüntethetik, de a felmondhatatlanság kikötése nem zárja ki a szolgálati viszony felbonthatóságát, abban az esetben, ha az 1884: XVII. t.-cz. 94. §-ában meghatározott azoknak az eseteknek valamelyike fenforog, a melyek a főnöknek a segéd azonnal való elbocsátásához a jogot megadják. Ebben a perben tehát stb. C: Hh. (1896. jul. 1. 993/95. sz.) 273. C.: A kir. táblának Ítélete abban a részben, mely szerint kimondatott, hogy az alp. a felp.-sel kötött szolgálati szerződést jogosulatlanul bontotta fel, továbbá, a mely szerint alperes viszonkeresetével elutasittatott, hh. Indokok: Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy a czégvezető a Kt. I. része 5. czimében meghatározott jogkörénél fogva nem tekinthető kereskedői segédnek, mert állása, a melyet a kereskedői üzletben elfoglal, nem kisegítő természetű, hanem széleskörű meghatalmazásánál fogva a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, főként kereskedői minőségében teljesen helyettesíti. Az ipartörv. sem emliti fel a czégvezetőt a kereskedői segédek különböző nemeinek felsorolásánál, sőt a Kt. 38. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a czégvezetői minőség jogot ád a kereskedősegédek és meghatalmazottak felvételére és elbocsátására, nyilván azt mutatja, hogy a törv. a czégvezetőt kifejezetten megkülönbözteti a kereskedősegédektől. Ezekből következik, hogy a Kt.-nek, illetőleg az 1884:XVII.