Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

162 Az alárendeltségi viszony. xxvil. kötött szerződésnek 'utóbbi által jogos ok nélkül felbontása esetébeu z" is nem felmondási időre járó fizetést, hanem esetleg a szerződés megszegése miatt kártéritést igényelhet; s tek., hogy a felp. által állított az a körülmény, hogy ő az 1890. jan. 6—27-ig terjedő időben maga részére nem, hanem csupán alp. czég részére kötött ügyleteket, bejegyzett kereskedői minősege mellett a közte és alp. czég között létrejött jogviszonyt főnök és segéd közötti szolgálati viszonyra nem változtatta; tek. végül, hogy ezek szerint felp.-nek csupán a meghatározott havi dijnak 1890. jan. 6—27-ig eltelt 21 napra aránylag eső és alp. czég által különben is felajánlott része, vagyis 35 frt Ítélhető meg. C: Hh. (1892. márcz. 11. 614.) 270. Smsz. : A biztositó-társaság által (fő- vagy vezérügynökség*inek székhelyén kivül működő) valamelyik ügynöke ellen az általa felvett, de be nem szolgáltatott biztositási dijak iránt indított kereset, minth. az ily ügynök a Kt. 43. §-a értelmében keresk. meghatalmazottnak tekintendő ugyan, de a kereskedői segédszemélyek közé nem sorolható, nem as iparhatóság elé, hanem közvetlenül birói útra, jelesül a keresk. bíróság illetékessége alá tartozik. (19674/78.) Kereskedösegéd-e a czégvezetö. 271. C: Az a panasz, hogy az ipartörvény 91. §-a csupán az iparossegédekre és a kereskedelmi törvény 55. §-a értelmében a kereskedősegédekre nyerhetvén alkalmazást, ez nem alkalmazható az alperesre, mint fontosabb teendőkkel megbízott czégvezetőre, alaptalan azért, mert a czégvezetö is, a mennyiben a főnökkel szolgálati viszonyban áll, a kereskedő-segédekkel azonos tekintet alá esik. Az arra alapitott panasz, hogy az ipartörvény 97. §-ának rendelkezése a főnöknek kötelezettségét segédje irányába ennek bére s egyéb illetményei kiszolgáltatása iránt a felmondási határidő eltelte előtt való elbocsátás esetére állapitván meg, ez nem nyerhet alkalmazást a íenforgó esetben, a midőn a felmondás szerződés szerint eleve ki lett zárva, szintén alaptalan, mert a jelen esetben pusztán az képezvén megbirálás tárgyát, hogy az alp.nek joga van-e a szolgálati szerződés alapján természetben birt lakást a szolgálati viszonynak a főnök részéről történt megszüntetése után továbbra is használni, a felebbezési bíróság e kérdést annak a jogszabálynak az alkalmazásával döntötte el, hogy a szolgálati szerződési viszonyt a főnök, netáni kártérítési kötelezettsége mclbtt, megszüntethetvén, ennek következményeként a segéd a természetben átvett illetményeknek kiszolgáltatását a szolgálati viszonynak megszüntetése után már nem követelheti, és csak annyiban hivatkozott a felebbezési bíróság az ipartörvény 97. §-ára, a mennyiben utalt arra, hogy e törvényszakasz ugyanazt a joghatályt ismeri el. Ez által pedig jegszabáíyt nem sértett meg, mert az általa alkalmazott jogszabály nyer kifejezést az ipartörvénynek általa felhívott szakaszában. Az a panasz, hogy a felperessé1 ':ötött szolgálati szerződés meghatározott időtartamra Ss annak az idő-