Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

156 Ügynök megvesztegetése. tc^V ag csakis ama czég érdekeinek megfelelőleg tartozott eljárni és épen •53., 54. §§. az^rt' az°kért az ügyletekért, illetve ezeknél való közbenjárásért a másik fél részéről maga javára ama czég hátrányára szolgálható vagyoni előnynek biztosítását az állásánál fogva köteles tisztesség szempontjából sem fogadhatta el; következésképen, ha az alperes és V. és társa között a felp. elősegítő közreműködésével létesült azok az ügyletek a miatt, mert felp. az alp. részéről a közreműködésért maga javára vagyoni előnynek előre való biztosítását elfogadta és ez előnyhöz kötött feltételek is teljesültek, a V. és társa czég vagyoni hátrányára szolgálhatnak, ez esetben a felp. leszállított kereseti követelésének alapját tevő ténykedés jogilag tiltott és az erkölcsi fogalmakba ütköző dolog, az ilyen pedig ebbeli minőségénél fogva hivatalból figyelembe veendő és a bíróság előtt érvényesíthető követelés jog alapjául el nem fogadható. Minthogy pedig, mint ezt a felebbviteli biróság jogilag helyesen kifejtette, azok az ügyletek a felperes ténykedésére visszavezethető fent jelölt okból V. és társa czég vagyoni hátrányára szolgálhattak; ezeknél fogva a felebbezési biróság nem sértett meg sem anyagi, sem eljárási jogszabályt azzal, hogy felp.-t leszállított kereseti követelésével az ennek alapját tévő ténykedésnek jogilag és erkölcsileg tiltott volta okából elutasította. (I. G. 297/99. szept. 30.) HATODIK CZIM. SEGÉDSZEMÉLYZET. Kik tekinthetők kereskedösegédeknek. 55. §• 255. Lf i. : A Kt. értelmében keresk. segédnek nem tekintetik egyedül az, a ki a főnök üzletében tettleges szolgálatokat teljesít, hanem azalatt mindenki értetik, ki a keresk. üzlet viteléhez szükséges cselekmények teljesítése czéljából a főnökhöz általában szolgálati viszonyban áll s a Kt. 60. §-ában megjelöltek közé nem tartozik. E fogalmon a vezénylői vagy más hasonló czimek mit sem változtatnak, miután kétséget nem szenved, hogy a keresk. üzletben a segédszemélyzet egyes tagjai, a reájuk bizott fontosabb teendőknek megfelelő külön czimekkel (Factor, Disponent stb.) ellátni szoktak a nélkül, hogy e miatt főnöküknek alárendelt s segédi ügykörükbe tartozó üzleti szolgálatuk teljesítésére kötelezett közegei megszűnnének lenni. (20450/77.) 256. Smsz. : A havi fizetés mellett alkalmazott üzletvezető, bár az általa kötendő egyes ügyletek után ezenfelül külön dij (provisio) van részére kikötve, a kereskedői segédszemélyek közé lévén sorolandó, az ily dijak iránti követelés a szolgálati viszony megszűnte után is első sorban az iparhatóság előtt érvényesítendő. (27415/77.) 257. Smsz. : Habár az ipartörvény 105. §. o) pontja szerint, e törvénynek a segédszemélyzetre vonatkozó intézkedései sem voltak eredetileg a házalókra is alkalmazhatók, a későbbi keletű Kt. 55. §-a mégis aa ipartörvény ide vonatkozó rendelkezéseit a kereskedők minden nemére s © szerint a házalókra is kiterjesztette. (2426/80.)