Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. kizárja azt, hogy felp. a vele szerződő felektől a maga javára vagyoni előnyt 1875:XXXVH kikössön és elfogadjon. A nevezett czég mint vevő az alp.-sel mint kiadóval ^ ^ a felp. elosegitő közreműködése mellett ügyleteket kötött, a mely alkalommal alp. arra kötelezte magát, hogy felp.-nek előre meghatározott százalékot fizet és ezen felül az alp.-i gyári árakhoz képest elért ártöbbletet átadja. B czimeken perli felp. alp.-t, de felp.-t a felebbezési biróság azért utasította el, mert a követelés alapját turpis causának találta, 3 felülvizsgálati kérelmének a C. sem adott helyt a következő okokból: C: Felp.-nek panasza az, hogy szerinte a febbbezési bíróság anyagi és eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy az ő leszállított kereseti követelésének alapjául szolgált ténykedést jogilag és erkölcsileg tiltott dolognak minősítette és ez alapon őt azzal a követelésével elutasította. Ez a panasz nem bír megállható alappal. A felebbezési biróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis felp. a leszállított kereseti követelést közvetítői díj czimén igényli és arra alapítja, hogy az ő elő?egitő közreműködésével létesült alp. mint eladó és a V. és társa czég mint vevő között több kereskedelmi ügylet, hogy ezért a közremükölésért neki alp. százalékban meghatározott és ezen felül az alp.-i gyári írakhoz képest elért ártöbbletből álló vagyoni előnyt előre lekötött és hogy neki alp. az ekként lekötött és kiérdemelt vagyoni előnyt a leszállított kereseti összeg erejéig ki nem szolgáltatta. A Kt. 534. és 538. §§-ai szerint a kereskedelmi ügyletekre nézve a közvetitő jogilag az, aki a feleket kereskedelmi ügylet létesítésére összehozza, illetve a kereskedelmi ügylet létrejötte körül elősegitőleg közbenjár, és akinek hivatása az, hogy abbeli működésénél a rendes kereskedő gondosságával, a megbízás értelmében és az ügyletnél érdekelt mindkét fél érdekeinek megfelelően járjon el. A felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás &zerint, amelynek szabálytalanságát felp. a S. E. 197. §• rendelkezéseinek megengedett keretén belül felülvizsgálati kérelmében kimutatni még csak meg sem kísérletté és mely tényállás a most idézett törvényszakasz szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, felp. akkor, amikor neki alp. azt a vagyoni előnyt lekötötte és ő azoknál a kereskedelmi ügyleteknél ?lősegitőleg közreműködött, a V. és társa czég vezérügynöke volt; továbbá ama tényállás szerint, a per során bemutatott levelek valódiak és kézhez vétettek, már pedig az 1898. Sp. I. 74/5. sz. jegyzőkönyvhöz 2. alatt csatolt okirat szó szerint tartalmazza azt, hogy maga a V.és társa czég a felp.-nek a vele való viszonyát olyannak jelezte, amely kizárja azt, hogy felp. a V. és társa czéggel szerződő felektől a maga javára vagyoni előnyt kikössön és elfogadjon. Ezeknél fogva, nevezetesen a vezérügynökség közönséges fogalmánál fogva felperes a V. és társa czégnek nem volt közönséges ügynöke, aki ebbeli minőségénél fogva ama czég és az alp. között jogi értelemben vett közvetitő gyanánt eljárhatott, hanem felp. a V. és társa czégnek annyiban kereskvJ.Imi alkalmazottja volt, hogy ebbeli minőségében ama czég által létesített ügyleteknél egyedül és kizáró-