Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Meghatalmazás átruházása. siteni megkísérthesse. Mindezek alapján alp.-t megbízottja által a visszafizetés kötelezettsége mellett felvett kereseti tőke s ennek a lejáratoktól számított s különben sem kifogásolt kamatok fizetésére kötelezni kellett. (89. július 11. 13,775.) C: Hh.. mert a kereset alapját képező A) a meghatalmazásban, melynek magánjogi hatálya és következményei a válóperekben e helyütt hozott ítéletei indokai szerint ott megoldást nem nyerhettek, tíhát a jelen perben oldandók meg, az abban kijelölt meghatalmazott részére azáltala alp. nevében leszámítolás mellett felp.-t nem terhelte oly kötelezettség, hogy a kijelölt meghatalmazott által e minőségben benyújtott váltókat az aláírás valódisága tekintetében még külön vizsgálat alá vegye, sőt a meghatalmazásnak épen az volt a czélja és rendeltetése, hogy felp. e kötelezettséget magától elhárítsa; és mert a Kt. 49. §-a rendelkezésébe . mely szerint azon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi meghatalmazott meghatalmazásának megfelelőleg a főnök nevében köt, harmadik személyek irányában a főnök lesz kötelezve s a meghatalmazott és harmadik személyek között az ily ügyletből sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek, okszerűen következik, hogy a felp. által alp. meghatalmazottja kezéhez adott pénzek jogilag alp. birtokába jutottak, tehát ezeknek a megfizetésére is egyedül alp. mint meghatalmazó van kötelezve. (89. decz. 24. 1454.) Meghatalmazás átruházása. 227. Bpesti T. : Felp. panasza szerint a felebbezési bíróság azt a tényt, hogy a K. H. nevén állott divényi üzlet részére küldött áruk átvételére K. M. meg volt hatalmazva, jogszabály megsértésével állapította meg. Ez a panasz alapos volta azonban a szóban levő kérdés megvizsgálásánál bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyv és mellékleteivel bizonyítva nincs; mert igaz ugyan, hogy az 1896. D) 659/7. sz. a- iktatott átirat mellett fekvő megbizó-levél szerint K. Ha divényi üzletének vezetésével közvetlenül S. A.-t bízta meg, másrészt azonban a felebbezési bíróság magának K. H.-nak vallomása, valamint a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának! a S. E. T- 64. §-a értelmében történt és felülvizsgálat tárgyává nem tehető szabad mérlegelése alapján tényként állapította meg, hogy K. H.-nak tudomása volt arról, miszerint S. A. betegségének tartama alatt a divényi üzlet vezetésével KM.-t bízta meg és e miatt soha fel nem szólalt. A dolog ilyen állásában pedig felp. a Kt. 50- §-ának abbeli rendelkezésére, hogy a meghatalmazott főnöke beleegyezése nélkül meghatalmazását másra át nem ru^ házhatja, sikerrel nem hivatkozhatván, alapját veszíti a vasúti értesítőt tartalmazó levélnek nevezett K. M. kezéhez állítólag szabálytalanul történt kézbesítésére vonatkozó panasza is. De téves felp.-nek az Ü. Sz. 68- §. 7- pontjának és ezzel kapcsolatosan a Kt 14. §-ának megsértésérc- alapított panasza is, mert a meghatalmazott által aláirt flismervény (L) a meghatalmazási viszony különös kitüntetése nélkiü is a Kt. 49. §-ában foglalt iotrhatálvlval bír. tehát a lunök, K- H. elle-