Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 130 nében érvényes. A íent megélőit s a felülvizsgálati eljárásban irány- 1875:XXXVR adó tényállás alapján tehát helyesen vonta le a felebbezési biróság azt ^ ^ a jogi következtetést, hogy a vasutat az áru kiszolgáltatása körül vétkes gondatlanság nem terheli, mert az Ü. Sz. 68- §-ának 5. pontja Írásbeli megbízó-levél kiállítását arra az esetre, midőn az áru nem magának a czimzettnek, hanem megbízottjának szolgáltatandó ki, kötelezőleg különben sem irja elő. (98. ápr. 15. II. G. 9.) Meghatalmazás visszavonása. = 1. A főnök csődje megszünteti a czégvezetést s minden más meghatal 51. §• luaaást C. 1267/90. Id. a 42. §-nál, 77. 1. 139. sz. = 2. Visszavonás harmadik személyek ellen csak akkor hozható fel, ha velők közöltetett vagy e nélkül is tudtak róla. C. 1099/87., 1454/89. Id. a 43. §-nál. 1199/91. Id. a 45. §-nál. Álképviselő felelőssége. Álképviselő üzlete. 228. L f i. : A czégvezetői jogosultság hiánya miatt a czégvezetői minő- ^ ^ séget jogtalanul használó ellen intézett per megindítása egyáltalában nem feltételezhető attól, ha vájjon maga a czég ama ügyletet utólag elfogadja-e v. nem. A K. T. 52. §-a alapán perbe vont czégvezetőnek (falsus procurator) áll kötelcöD'gében bizonyítani, hogy mint czégvezető a per tárgyát képező ügyletnek megkötésére jogosítva volt. (244/77.) Ha az álképviselő az ügyletben tözsdebirságot kötött ki, ö is ott perelhető. 229. C: A Kt. 52. §-a szerint, ki mint kereskedelmi meghatalmazott valamely kereskedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy kereskedelmi meghatalmazással birna, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést vagy a szerződés betöltését követelni; a törvény ez utóbbi, a szerződés betöltésére vonatkozó intézkedésének, csak az lehet helyes értelme, hogy a meghatalmazással nem biró meghatalmazottal szerződő fél ezt tekintheti vele szerződött félnek, vagyis, hogy a meghatalmazással nem biró meghatalmazott az állítólagos meghatalmazó kötelezettségébe íép és a vele szerződött harmadik személy .tőle mindazon kötelezettségek teljesítését követelheti, a melyeket az állítólagos meghatalmazó nevében magára vállalt; ebből következik, hogy a mennyiben a meghatalmazás nélküli meghatalmazó állítólagos meghatalmazottját valamely választott bíróságnak, a jelen esetben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának alávetette, eme kötelezettség a meghatalmazás nülküli meghatalmazottat is terheli és a vele szerződött fél ezni, jogának érvényesítését is követelheti. (1886. jun. 28. 617. sz.) Utólagos jóváhagyás. 230. Bpesti T.: A felebbezési biróság által megállapított s a felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott tényállás szerint, a kereseti