Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

A főrendiház gyakorlata. 183 E négy pontot a bizottság saját eljárására nézve szabályként el­fogadván, a fennforgó esetbeni eljárását is azokhoz alkalmazta. A concrét ügyre vonatkozó megjegyzések után igy folytatja: A bizottság véleménye szerint a mentelmi jog felfüggesztését a vizsgálat meginditása előtt kell vala kérni, mert nemcsak a perbefoga­tás, hanem a vizsgálat által is követtethetik el illetéktelen zaklatás, mint azt a fennforgó ügy is bizonyitja, melyben a vizsgálóbíró oly kérdések tételét is megengedhetőnek tartotta, melyek nem a formulá­zott vádhoz, hanem inkább azon tárgyhoz tartoznak, melynek megvizs­gáltatását vádló a képviselőháznál indítványozta, de amely eddiggelé tárgyalás a'lá nem vétetett. Ezen eljárást a véleményező bizottság a mentelmi joggal megegyeztethetőnek annál kevésbbé ismerheti el, mert habár a főrendiház tagjait illetőleg eddigelé előzményekre nem hivat­kozhatok, annál több adatok szolgálnak tájékozásául a képviselő ellen indított sajtóperekben, hol mindannyiszor maga a közvádló is a men­telmi jog felfüggesztését nem a megejtett vizsgálat után a perbefo­gadásra nézve, hanem a vizsgálat előtt annak megtétele és esetleg perbefogathatására kérte, már pedig magán vádlónak több jogot, mint a mennyivel a közvádló bír, tulajdonítani képtelenség. Ha a nagy mél tóságu főrendiház ezen nézetet magáévá teszi, ugy ismét egy okkal több mutatkozik a mentelmi jog felfüggesztésének a fenforgó esetbeni megtagadására, mert az a magánvádló által a vizsgálat végrehajtása után, s igy későn kéretett; igaz, hogy Perczel Miklós főispán a vizs­gálóbíró által tett felszólításnak engedve, nyilatkozatát beküldiötte s ez által a vizsgálat folytatásában talán a birói tekintély iránti tiszteletből mintegy önként megnyugodott, de ezen magánegyén által követett el­járás nem praeiudicálhat a törvényhozó testet megillető mentelmi jog gyakorlatának. N. II. 78. A ház elfogadja a jelentést s b. Liptay Béla indít­ványát s igy magára a kérvényre nézve a határozat az, hogy a jelen esetben a mélt. főrendek a mentelmi jog felfüggesztésének helyét nem látván, a kérést nem teljesíthetik. Viszont a jegyzőkönyvben fel fog jegyeztetni az, hogy azon körülmény, mely szerint a vizsgálat a men­telmi jog alapján eszközlendő engedély előtt eszközöltetett, nem helye­seltetik. = Fenti határozatban a főrendiház megállapítja azokat a vezérelveket, melyeket a mentelmi jogi kérdések elbírálásánál szem előtt kiván tartani. Ez elvek azonosak azokkal, melyeket a képviselőház elfogadott s a gyakorlat­ban is csak lényegtelen eltérésekkel találkozunk. A mentelmi jog kezdő időpontja. 400, A törvényszék Szirmay Alfréd gróf és Ghillányi László báró mentelmi jogának felfüggesztését kérte, 78/81. N. II. 127. Mailáth György elnök: «En nyomban átnézettem a jelen országgyűlésre meghívottak jegyzékét s pedig gondosan, de abban sem Sz. A. gróf, sem G. L. báró nem foglaltatik, sem azok

Next

/
Oldalképek
Tartalom