Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselővá'asztási bh áskodás. 83 Választóknak a tárgyalás során megnevezése uj tény. (Dr. Lendl Adolf.) 158. C. 1.1.: Nem volt elrendelhető a bizonyítási leijárás a 3. §. (>. pontjára alapitott érvénytelenségi okra vonatkozóan felhozott ténykörülményekre és pedig azért, mert ennek az érvénytelenségi oknak alapjául szolgáló tényálladék megállapítására nem elegendő általánosságban annak előterjesztése, hogy! a választók különböző időkben és különböző korcsmában etetve és itatva lettek, hanem egyúttal az etetett-itatott választók egyénenként megnevezendők lettek volna, a mi azonban a kérvényben meg nem történvén és a tárgyalás folyamán beterjesztett névjegyzék mint uj tény figyelembe vehető nem lévén, érvénytelenségi tény egyáltalán fenn nem forog, és mert, ha CL Gy. Rosca György által etetve-itatva lett volna is, kérvényezők egyetlen tényadatot sem szolgáltattak arra nézve, hogy L. A. ebben a cselekményben részes vagy abba előzetesen és kifejezetten beleegyezett. (544/1902.) (Dr. Egfry Dezső.) 159. C. 1.1.: A 3. §. 2. és 6. pontjában meghatározott ícselekmény csak akkor lévén érvénytelenségi ok, ha az választóval vagy annak tudtával hozzátartozójával szemben követtetett el, és ha azt a képviselő követte el, vagy abban részes, avagy abba megelőzőleg is kifejezetten beleegyezett, szükséges, hogy már magában a kérvényben megneveztessék az a választó, akivel vagy akinek tudtával, hozzátartozójával szemben a cselekmény elkövettetett és hogy már magában a kérvényben megjelöltessék annak a cselekménynek elkövetője gyanánt a képviselő, vagy ennek részessége, vagy beleegyezése iránt ténybeli adatok felhozassanak, szükséges továbbá, hogy magában a kérvényben valamely természeti személy jelöltessék meg a cselekmények elkövetője gyanánt. E kellékek tényálladéka a 23. és 70. <§§. egybevetett értelme szerint a tárgyalásnál már nem pótolható s következésképen nyomozás utján sem állapitható meg. Ezekre való tekintettel a fönt 3. alatt felsorolt tények még valóságuk esetében sem alkalmasak a megtámadott választás érvénytelenítésére és igy azok mellőzendők voltak. (409/1902.) = Ugyanígy határozott a C. I. t. Farkas Ábrahám esetében 416/1902. sz. a. Kérvényben fel nem hozott, de bebizonyult tények. (Udvary Ferencz.) 160. C. II. t.: A megtartott tárgyaláson, a bizonyítási leijárás eredményének előadása után a kérvényezők meghatalmazottja előterjesztésében a képviselő részéről állítólag Zirczen folytatott törvényellenes etetésnek és itatásnak jelentős bizonyító erővel bíró adatául hozta fel a május 12-én és 27-án megtartott mindkét képviselőválasztás napján és alkalmával a néppárti választóknak úgynevezett ebédczédulával való ellátását, annak kiemelésével, hogy ily ebédczédulákat a helybeli zirczi választók is kaptak, —s azt a törvény 7. §-a b) pontjának második bekezdése szerint, a megengedett szükséges ellátás tulhágásának minősítette. . 6*