Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

84 Képviselőválasztási bíráskodás. 1899: XV. A bizonyítási eljárás adatai szerint való ugyan, hogy ily ebédczédu2a ' Iák legtöbbnyire e leszavazás után adattak a néppárti választóknak, a melyen a választó két korona erejéig T. I. vagy P. vendéglőjében ehetett és ihatott. Minthogy azonban az ebédczédulákat tárgyazó ezen ténybeli adat, mint önálló ténykörülmény, már a kérvényben lett volna felhozandó, de ez itt felhozva egyáltalában nem volt, ezen ténybeli állítás megvizsgálása el sem rendeltetett s így az a bizonyítási eljárás keretébe sem lett volna felveendő, merít a törvény 23. §-a szerint, az érvénytelenségi okok és tények már a kérvényben jelölendők meg s a törvény 70. §-a szerint a kérvény a tárgyalás folyamán ujabb érvénytelenségi okokkal és tényekkel nem egészíthető ki, de a törvény 117. §-ának végpontja szerint is a bizonyítási eljárás eredményének ismertetése után uj tényállítások előterjesztésének nincs helye: ezen alaki ok miatt a kérvényezők meghatalmazottjának az ebédczédulákra vonatkozó előterjesztése nem volt figyelembe vehető. (861/1902.) Nyomozati módszer. (Gróf Tisza István.) 161. C. II. t: A kérvény II. 14. tétel száma alatt pedig1 kérvényezők szórói-szóra azt adták elő, hogy «Wínik Salamon női szab, habár vár lasztói joggal nem bírt, egy más választó helyetti és nevében a szavazati bárcza segítségével leszavazott.» Minthogy tehát nem mondják meg kérvényezők sem azt, hogy Wínik Salamon ki helyett és kinek nevében szavazott, sem azt, hogy kire adta szavazatát; a kérvényezők részéről a tárgyalás folyamán előterjesztett annak a kérelemnek pedig, hogy ezek a kérdések vizsgálat utján derittessenek fel, törvényes alapja nincs: a kérvényt erre a megtámadott szavazatra vonatkozólag vizsgálat mellőzésével el kellett utasítani. (251/1905.) (Valasek János.) 162. C. I. t.: Minthogy az 1899 : XV. t.-cz. 23. §-a szerint már a kérvényben adandók elő azok az érvénytelenségi okok és tények, a melyek alapján a kérvényezők a választás érvénytelenítését kérik, következésképpen azok a Választók, kiknek szavazata iaz 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 10. pontju. s ezzel kapcsolatos. 4. pont alapján megtámadtatik, már a kérvényben névszerint megnevezendők, azok kinyomozása tehát a bizonyítási eljárásra fenn nem tartható: annálfogva a kérvénynek az a része, a mely megfélemlített választókról emlékszik meg, de azokat név szerint meg nem nevezi, a bizonyítási eljárás elrendelésére határozatlanságánál fogva alapul nem szolgálhat. (379/1902.) (Gróf Tisza István.) 163. C. II. t.: Tekintettel arra, hogy az iérvénytelenségi oknak a megállapításához szükséges tények a kérvényben tüzetesen meg nem