Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 81 ben követtessék el, az etetésben-itatásban vagy fuvardijakban részesült 1899 :xv. személyek megnevezése nélkül azt, hogy a panaszolt tény jogosult válasz- t'"cz\ tóval szemben követtetett el, megállapítani, tehát az érvénytelenítő tény 23' *' tényálladékát helyreállítani nem lehet. (302/1902.) (Gróf Tisza István.) 153. C. II. t.: A kérVény II. 24. tétel szí. a. foglaltak szerint azt panaszolják kérvényezők, hogy B. F. kereskedősegédet T. I. pártjához tartozó emberek a választás napján az Üllői-uton egy korcsmába vitték és erőszakkal megakadályozták abban, hogy szavazati jogát gyakorolja, holott a nevezett választó a másik jelöltre akart szavazni. Ez a tényállítás a maga határozatlanságában s tekintettel arra, hogy kérvényezők meghatalmazottja a kérvény szóbeli előadása alkalmával már nem is állította határozottan azt, hogy a nevezett választó ellen erőszak is alkalmaztatott, tért enged arra a következtetésre 5s, hogy kérvényezők ennek a választónak a szavazatát, aki a belvárosi választóknak az 1905. évre érvényes általános névjegyzékében 360 folyó szám alatt mint jogosult választó fél is van véve, a 3. §-nak nem a 4-ik, hanem annak a kérvényben is felhívott 12. pontja alá eső érvénytelenségi tény alapján kérték a gróf Andrássy Gyulára adott szavazatokhoz számíttatni. A C. tehát ezzel az esettel külön foglalkozott; tekintettel azonban arra, hogy ennek az érvénytelenségi oknak a megállapításához szükséges tények a kérvényben tüzetesen meg nem jelöltettek, sőt azokat a személyeket sem nevezik meg a kérvényezők, akiknek a jogellenes cselekménye folytán a nevezett választó szavazati jogát nem gyakorolhatta és igy teljesen ismeretlen az alany, aki ellen mint tettes ellen a vizsgálat irányitható volna, a hiányos panasznak hivatalos nyomozás utján kiegészítését pedig az eljárás törvényes szabályai és ennek a közjogi pernek a természete meg nem engedik: kérvényezők erre az érvénytelenségi okra vonatkozóan kérelmükkel is elutasitandók voltak. (211/1905.) (Dr. báró Dáiiel Tibcr.) 154. C. II. t.: Mellőzendőnek találta a C. a bizonyítás lelrendelését a b) 2. és 3. pontok alatt felemlített tényekre nézve, mert az a körülmény egymagában, hogy D. T. az Angol-vendéglőben, a kérvény szerint is mások által összegyűjtött választók között megjelent, közöttük játszókártyákat osztott ki, asztalukhoz ülve velük ivott, velük kocczintott, továbbá, hogy éjfél után, ekként már a választás napján — az Angolból a Bánffyba menve, ottan a papokat és jegyzőket borral megvendégelte, nem tekinthető a 3. §. 2. vagy 6. pontjának meghatározása alá vonható cselekménynek és jelesül utóbbi, mint határozatlan, figyelembe azért sem vehető, mert nem neveztettek meg azok a papok és jegyzők, a kik borral megvendégeltettek és a kikről azt sem tudhatni, hogy választók voltak-e vagy nem. (243/1905.) Döntvénytár. 6