Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

80 Képviselőválasztási bi áskodás. ténynek tekintenidől s a tlörvény értelmében helyet nem foglalhat. A másik előfeltétel pedig az, hogy az érvénytelenittetni kivánt szavazatok száma oly arányban álljon a képviselőre, illetőleg a másik jelöltre adott szavazatok számával, hogy azok levonása után az általános többség nincs többé meg. A kérvényezők azonban ez előfeltételeknek nem tettek eleget. Azon választók nagy részénél ugyanis, akiknek szavazatait megerőtleniteni kivánták, konkrét tények helyett vagy csak (a törvény által az érvénytelenségi okokat megjelölő kifejezéseket (fenyegetés, erőszak, izgatás) használták, melyeknek jelentősége csakis az azokat minősítő tényekben volna mérlegelhető vagy oly tényeket hoztak fel, melyek érvénytelenségi okul szolgálni egyáltalán nem alkalmasak. Ez utóbbi eset áll különösen azokra a sem név, sem szám szerint meg nem határozott, egész általánosságban mintegy 35—40 főre tett úgynevezett borgóvölgyi választókra nézve, akiknek szavazatát érvénytelenítő tényül az hozatik fel, hogy őket a járási főszolgabíró hajdúja által egy korcsma udvarában őriztette. (20/1902.) (Gróf Teleki GyulaJ 151. C. I. t: Megállapítja a Curia, hogy a le- vagy hozzászimittatni kivánt szavazatok pontos megjelölésének kérdése annnál az oknál fogva, hogy a szavazat már fogalmánál és tartalmánál fcgva az azt leadó szavazó egyéniségétől az érvényesség megbirálácánál el nem választható ténykérdés, és csak mint ilyen szolgálhat adatul és alapul valamely érvénytelenségi oknak, ennek pedig az a következménye, hogy az érvénytelenittetni kért minden szavazat mint tény, a 23. §. értelmében már a kérvényben pontosan és tüzetesen megjelölendő, és hogy a íkérvénv e részben a 70. §. értelmében a tárgyalás folyamán kiegészíthető nem lévén, a kérvényezők részéről csak a tárgyalásnál bármely czimen fölhozott és megjelölt szavazatok az ügy megbirálásánál figyelembe nem vehetők. (916/1902.) (Vancsó Gyula.) 152. C. I. t.: Kérvényezők azt adták elő, Jiogy V. Gy. szeptember 22-én, M.-Radnán programmbeszédét megtartandó, a választók egy részét oda csődítette, azoknak útiköltségét kifizette, őket etette-itatta és az ezzel felmerült összes kiadásait Adamovich György, illetve, mint ez a tárgyalás során kiigazittatott, Adamovich Lázár megbízottjával egyenlittette ki magánpénztárából s ennek a ténynek bizonyítására tanukra is hivatkoztak a kérvényezők. Azonban a kérvényben egyetlen egy választó sincs megnevezve, a ki etetésben-itatásban részesült, vagy útiköltséget kapott volna, már pedig minthogy az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2. és 6. pontjában érvénytelenségi ok gyanánt megjelölt cselekmény alkatelemét az képezi, hogy az a jogosult választókkal — esetleg a 2. pont értelmében hozzátartozóikkal — szem-