Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

8 Képviselőválasztási bíráskodna. t cz nvezők azért soroltak a feltétlen érvénytelenségi okok közé, mert 6 § a képviselő a mások által elkövetett amaz etetés-itatásba és pénzzel való megvesztegetésbe megelőzően és kifejezetten beleegyezett, illetve abban részes, mert e tekintetben vizsgálat alá véve azt, hogy föltéve a mások által elkövetett állítólagos etetés-itatás és vesztegetés tényeinek bizonyitását, vannak-e a kérvényben oly szabatos és határozott ténybeli adatok előadva, amelyek alapul szolgálhatnának a képviselő azokban való megelőző és kifejezett beleegyezésének, avagy az ettől lényegesen különböző részességének szempontjából a bizonyítási eljárás elrendelésére: a kir. Curia ugy találta, hogy a kérvényezők azon állításának támogatására, hogy a képviselő az állítólag mások által elkövetett érvénytelenségi tényékbe előzően és kifejezetten beleegyezett volna, egyetlen egy oly elfogadható adatot sem hoztak fel, a mely bizonyítás esetében ama beleegyezés tényálladékát megállapíthatná, a törvény által követelt «kifejezett» beleegyezés pedig a következtetésekre épített közvetett bizonyítási módot egyenesen kizárja. (245/1905.) = Ugyanígy döntött a C. II. t. dr. Montbach Imre esetében 261/1905. sz. a. (Lásd a 23. §-nál a 150. sorsz. esetet.) Részességre való következtetés. Jelenlétből. ,£Darányi Ferencz.) 106. C. I. t.: F. G. káplánnak arra |a mondására, «tudatom önökkel, hogy a ki a liberálisra szavazj, az nem rendes katholikus és az nem üdvözülhet», semmi bizonyítékot sem hoztak fel kérvényezek, hogy abban D. F. részes volt, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett; egymagában az, hogy a beszéd jelenlétében mondatott el, nem lévén erre az 1899 : XV. t.-cz. 6. §-ban foglalt eseteknek egyike sem alkalmazható, a részesség megállapítására nem alkalmas. (492/902.) (Báró Solymossy Lajos.) 107. C. II. t: Kérvényezők annak az állításuknak (támogatására, hogy a képviselő részes a saját gazdatisztjének, Baranyai Ferencz, helyesen Bárányi Sándornak abban a visszaélésében, hogy ez utóbbi 1901. évi október hó 1-én éjjel a korcsma előtt több választínak pénzt adott azzal a felhívással, hogy ezek a képviselőre szavazzanak, kizárólag azt hozták fel, hogy a képviselő akkor volt jelen a korcsmában, a mikor a választók a pénz eredetének megjelölésével, pálinkát és dohányt vásároltak, ez a körülmény azonban nem tekinthető a részesség kérdésére kiható oly önálló és határozott bizonyítéknak, a melynek felderítésétől az ügy eldöntésére, illetve a részesség megállapítására nézve eredmény volna várható. (526/902.) = Ugyanígy határozott a C. I. t. Enyedi Lukács esetében 455/1902. sz. a.