Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 57 ben felhívta őket, hogy Szentiványira szavazzanak, Szentiványi akár ré- 1899: xvszes lett volna, akár abba előzőleg vagy kifejezetten beleegyezett, tény- ' ' beli adatot egyáltalán meg nem jelöltek: mindezeknél fogva meg kellett állapítani, hogy Szentiványi Gyulának a feltétlen érvénytelenségi okokra vonatkozóan felhozott tényekben való részességére, vagy azokba való beleegyezésére a vizsgálat s a bizonyítás alapjául szolgáló tényadat nincsen, s igy az előterjesztett érvénytelenségi okok figyelembe vehetők nem voltak. (118/902.) = Ugyanígy határozott a C. II. t. dr. báró Dániel Tibor esetében 245/1905 sz. a. Láisi a C. 411/1901. sz. a. ítéletét Kiss Ferencz ügyében. (Gróf Teleki Sándor.) 103. C. II. t.: Tekintve, hogy ezen halmozott vádaknál a választókerület 46 községéből egyetlen egy jegyző, körjegyző vagy biró, vagy oly magánegyén megnevezve nincsen, kire ama vádak egyike vagy másika határozottan vonatkoztatnék, sem az állítólagos megvesztegetés fcárminő távoli körülménye, a pénzérték tárgya, azok a «mások», kik által a pénz és pénzérték adatott vagy a fenyegetés tétetett, sem pedig a részesség számos fajának bármelyike, sem azon viszony, melyben gróf Teleki Sándor azokhoz állott, kiket a fenyegetés különböző nemével kivánt állítólag megfélemlíteni, megjelölve nincsen, ugy maguk ezen állítólag fenyegetett választók sem nevezvék meg, hogy megbírálható volna, vájjon ezen állítólagos fenyegetéseket lehct-e komolyan számbavehetőknek tekinteni, azokkal szemben, kik elhn azok alkalmaztattak: a bizonyítás nem volt elrendelhető. (44/902.) (Dr. Baross János.) 104. C. I. i: B. J.-ra nézve a 3. '§-nak 6. pontja alá eső feltétlen érvénytelenségi tényt és okot megállapítani és ez alapon a Cs.-on 1901. okt. 10-én megtartott képviselőválasztást érvénytelennek kimondani kellett. Ezt a megállapítást nem gátolhatta az, hogy kérvényezők B. J. irányában a részesség megállapítását nem kérték, mert kérvényükben megjelölték a feltétlen érvénytelenségi tényt és msgjelölték a 3. §-nak 6. pontja szerinti feltétlen érvénytelenségi okot; mert továbbá az előzetes és kifejezett beleegyezés is a ré:zességnek egyik faja s mert végül kérvényezők az idézett törvény 6. § ára, tehát a részességnek ebben a szakaszban meghatározott eseteire kérvényükben Inem hivatkoztak, minélfogva a kir. Curia a bebizonyított tényre a törvény megfelelő rendelkezését szabadon alkalmazhatta. (502/902.) Előzetes kifejezett beleegyezés nem következtethető. (Dr. báró Dániel Tibor.) 105. C. II. t.: A kérvény I., III., IV. tételei a), c), d) pontok alatt részletezett másodsorban birói mérlegelés alá vett azokra a tényekre nézve nem találtatott a bizonyítás felvétele elrendelhetőnek, melyeket kérvé-