Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

54 Képviselőválasztási bíráskodás. • telének, ezek közt azonban a vesztegetők, etetők, ítatók stb. szavazatai elő nem fordulnak. Ezekre a tényekre vonatkozólag tehát a bizonyítás elrendelésének helye nincs. (67/1902.) (Makai Zsigmond.) 97- C. II. t.: A kérvényezők ama kérelme, miképp a mások által elkövetett erőszak és fenyegetés folytán érvénytelenítendő és ennélfogva a M. Zs.-ra adott szavazatokból levonandó szavazatok a L. K.-ra adott szavazatokhoz hozászámittassanak, törvénybe ütközik, mert a kérvényezők által hivatkozott 4. §. azokat a szavazatokat, amelyek mint erőszak s fenyegetés által kieszközöltek érvénytelenitendő7.<, a képu viselőre adott szavazatokból leszámítani igen, de azokat az ellenjelölt szavazataihoz hozzászámítani nem engedi. (405/901.) Szavazatok levonása. (Dr. Hertelendy László.) 98- C. II. t.: Az a körülmény, hogy négy oly választó bocsáttatott szavazásra és szavazott le Hertelendyre, a kik állítólag már a záróra után jelentkeztek: az 1899. XV. t.-cz. 3. §. 16 pontja alá vonható absolut érvénytelenségi okot nem foglal magában, hanem ebből az okból legfeljebb, miként az a kérvény további folyamán kéretik is, eme négy szavazat tehetne az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 83. §-a helyébe lépeti 1899. évi XV. t.-cz. 159. §-ánál és a 4. §. első tételénél fogva, mint érvénytelen, az J.899. XV. t.-cz. 4. §. 2. bekezdése szerint levonandó. (277/905.) (Gróf Teleki Gyula.) 99. C. I. t: K. J. Mikucsin a szinevéri névjegyzékben 135- t. a. választóul föl van véve, a külön jegyzék 129. tétele alatt visszautasításra okul fölhozott az a körülmény pedig, hogy más meg sem nevezett Választó által előzetesen történt bemondás után, illetve alapján mondta be, hogy S. Antalra szavaz, az 1874 : XXXIII. t.-cz. 77. §.-ában emiitett rábeszélésnek, útbaigazításnak nem tekintethetvén, visszautasításra törvényes okul el nem fogadható. (916/1902.) (Gróf Tisza István.) ÍOO. C. II. t.: A kérvény II. 14. tétel száma alatt kérvényezők szóról-szó-3 azt adták elő, hogy «Winik Salamon női szabó, habár választói joggal nem bírt, egy más választó helyett és nevében a szavazati bárcza segítségével leszavazott.» Minthogy nem mondják meg kérvényezők sem azt, hogy Winik Salamon ki helyett és kinek nevében szavazott, se'm azt, hogy kire adta szavazatát; a kérvényezők részéről a tárgyalás folyamán előterjesztett annak a kérelemnek pedig, hogy ezek a kérdések vizsgálat utján derittessenek fel, törvényes alapja nincs: a kérvényt erre a megtámadott szavazati a vonatkozólag vizsgálat mellőzésével el kellett utasítani. (251/1905.)