Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási biráskodás. 55 Részesség kellékei : szándékosság és okozati összefüggés. (Rakovszky István.) 1899 : XV. 101. Rakovszky István minthogy teljes rekedtsége miatt be- 6 szélni nem tudott, kijelentette, hogy helyette k!sérője, S. K. fog beszélni és hogy mindazért, a mit az mondani fog, a felelősséget elvállalja. S. K. erre elmondá beszédét, melynek bizonyos kitételei a 3. §. 8. pontja alá esnek. A képviselő meghatalmazottja tagadta a részességet s kijelentette, hogy R.-nak nem volt előzetes tudomása arról, hogy S. mit fog mondani. C. II. t.: A fenL»rgó ügyben első sorban a részesség jogi ter­mészete vizsgálandó, hogy ama felelősség, mely a képvrelőre fentidázett nyilatkozatából hárul, megbírálható legyen. E tekintetben ped'g kiindulási pontul az szolgál, hogy arra a felelősségre és e7z?l kapcsolatos részes­ségre nézve, a mely a választási visszaélésekből az 1899: XV. t.-cz. értelmében a választásban közreműködőket terheli és a melyek a vá­lasztás érvénytelenségét vonják mr\guk után: nem a mag'n;ogi, hanem az általános büntetőjogi elvek irányadók. Ez elvek szerint a cselekmények, melyek beszámítás alá eshetnek, olyan tényeket, olr magatartást feltételeznek a cselekvő íészéről, hogy az ő tevékenysége okozati összefüggésbe legyen hozható a bekövet­kezett jogsértő eredrrénynyel; ezt az eredményt tehát szükségképpen az ő akaratára kell visszavezetni, vagyis kell, hogy a cselekvő tudta és akarta légyen a törvényellenes eredményt. E7t fejezi ki a szán­dékosság, mint a beszámithatóság szükséges előfeltétele. A fenfo~gó esetben azonban a képviselő azt, hogy a vele volt és a helyette nyilat­kozó mily tartalmú beszédet fog mondani, nem tudhatta, ha csak arra nézve az utóbbival előre meg nem egyezett, ezt azonban nem csak a képviselő vette határozottan tagadásba, hanem maguk a kérvényezők sem állították kérvényükben: a mennyiben pedig ezt a mai tárgyaláson felhozták: mint *v*\ tény a 70. §. értelmében figyelembe nem vehető­Ezek szerint a képviselőt az ellene felhozott nyfatkozatért az 1899: XV. t.-cz.-ben a választási visszaélésekre megszabott következ­mények már ama általános jogi elveknél fogva sem éghetik, a melyek itt irányadók, s a nr.elvek a most idézett törvény 6. §-ában meghatá­rozott és a Btk. 69. §-ával teljesen megegyező részességre is feltét­lenül alkalmazandók, a melynek eceteit a felhívott 6. § állapiia m°g. E §. szerint egyrészt a szándékosság mint a részesség fogasának lényeges alkateleme szükségképpen megkiván^at'k ahhoz, hogy valameV cselekmény alája legyen vonható, mi azonban fenforgó esetben, mint fentebb kifejtettük, me^ nem állapitható; másrészt nyilvánvaló a ré­szességnek törvényes meghatározásából, hogy ahhoz nem elég a kellő gondosság és óvatosság elmulasztása a bekövetkezett eredmény előre­látásában, — annál kevésbé a tisztán szenvedőleges jelenlét egy har­madik személy által elkövetett tiltott cselekménynél. Ezeknél fogva a kir. Curia annak bírálatába sem bocsátkozott, vájjon foglalnak-e magukban tárgyilag a kérvény mellékleteiben idézett

Next

/
Oldalképek
Tartalom