Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 53 a választást védő választók részéről javaslatba hozott — ekként tárgy- 1899 :XV. talanná vált — ellenbizonyitékokra való kiterjesztése is mellőzendő flt-"cz' volt. (44/1903.) 3- §- 27• p = Ugyanígy döntött a C. II. t. dr. Gorove László ügyében 413/1902. sz. a., dr. Nosz Gyula esetében 360/1901. sz. a., Jakabffy István esetében 886/1C02. és gróf Teleki Sándor esstáben 44/1902. sz. a. E gyakorlat teljesen megszűnt s az abban lefektetett elvek többé nem alkalmaztatnak. A 4. §. magyarázata. (Dr. báró Dániel Tibor.) 94. C. I. t.: A 4. és 5. §• magában véve érvénytelenségi okot a 4. §. választásra vonatkozóan nem alkot, hanem egyrészről azl előbbi meghatározza az érvénytelen szavazatok miségét, másrészről mindkettő a többség kiszámításának törvényszerű módját és az e tekintetből megengedett le- és hozzászámitás módozatait. (362/1902.) Inficziált szavazatok számbeli elégtelensége. (Ajtics Horváth Dezső.) 95- C. II. t.: A bizonyítás el nem rendeltetik, mert a most emiitett választók mellőzése után a kérvényben névszerint felhozott oly választóknak száma, kikre nézve az érvénytelenségi követélmények a ténybeli adatok tekintetében, hacsak hézagosan is, kimutathatók volnának, egyáltalán nem üti meg azt a mennyiséget, amennyi a képviselőnek 52 szavazattöbbségét ellensúlyozhatná, minthogy ezek a választóknak száma a kérvényezőkre nézve legkedvezőbb feltevés mellett 30-at teszi ki. Ebből kétségtelenül kitűnik, hogy ha e 30 választó mind leszámittatnék is, az 52 többségből még mindig maradna a képviselő résziére az ellenjelölttel szemben 22 szótöbbség. (258/1902.) Szavazatok hozzászámitása. (Bedő Albert.) 96. C. I. t.: Külön csoportot alkotnak azok a \álasztók, akiknek szavazata azért volna kérvényezők előadása szerint érvénytelen, mert ezek az egyének voltak azok, a kik az egyes választókkal szemben elkövették, állításuk szerint, azokat a cselekményeket, melyek miatt az utóbbiak szavazata a törvény szerint érvénytelen, vagyis mert ezek voltak azok, akik vesztegetés, etetés, itatás, fenyegetés stb. által a választókat jogtalanul befolyásolták, akiknek szavazatai tehát a kép^ viselőre adott szavazatok számából levonandók. Ily énekül nevezték meg kérvényezők a tárgyalás alkalmával: G. Lajost és 15 társát. Feltéve azonban, hogy bebizonyítható volna, hogy a tncst megnevezett egyének a terhükre rótt cselekményeket valóban elkövették, es nem képezhetne törvényes alapot arra, hogy az ő szavazataik érvényteleneknek mondassanak ki, mert az 1899 : XV. t.-ez. 4. §-a tüzetesen meghatározza, hogy mely szavazatok azok, a melyek érvény-