Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 19 mélyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb körülményére világosan kitűnik, hogy a megvendégelés nem abból a czélból történt, hogy az illetőknek szavazata az által befolyásoltassák. A jelen esetben pedig a választás napján a választóknak élelmi szerekkel és italokkal való ellátását e §. idézett pontjának mind szavai, mind pedig czélzata indokolják. (346/1902.) (Gróf Teleki Domokos.) 28. C. I. t.: Az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 6. pontja, de az 1899: XV. t.-cz. egyéb rendelkezése sem határozza meg közelebbről az etetés és itatás tárgyi mivoltát és igy, amennyiben az etetést vagy itatást a ,'meghatározott egyéb körülmények mellett és általában véve érvénytelenítési oknak minősiti, etetésnek vagy itatásnak tárgyi tekintetben azoknak közönséges és szószerint való értelménél fogva ételnek vagy szeszes italnak bármily minőségben vagy mennyiségben ingyenes szolgáltatása tekintendő. (10/1902.) Czélzat és az annak megállapítására szolgáló adatok. Bizonyítási teher. (Bedő Albert.) 29. C. I. t.: A törvény az etetés és itatásra mint érvénytelenségi okra nézve a 3. §. 6. pontjában megállapítja, hogy az etetéis és itatás alkotóelemei közé tartozik nemcsak az, hogy az jogosult választóval szemben követtessék el, hanem az is, hogy abból a czélzatból történjék, hogy a választásra jogosult választók a képviselőre vagy más jelöltre szavazzanak, vagy a. szavazástól tartózkodjanak, ugy, hogy olyan esetben, a hol nincs kimutatva, hogy az etetés-itatás jogosult választóval szemben követtetett el, vagy a hol a törvényben körülirt czélzat meg nem állapítható, az érvénytelenségi oknak tényálladékát helyre állítani nem lehet. Ennek az idézett törvény 9. §. a) pontja kifejezést is ad, midőn kimondja, hogy nem tekintetik etetés-itatásnak, ha tekintettel a megvendégelt személyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb körülményeire világosan kitűnik, hogy a megvendégelés nem abból a czélból történt, hogy az illetőknek szavazata ezáltal befolyásoltassák. Ennek a czélzatnak a nyújtott adatok alapján való megállapítása képezi tehát a bíróság egyik feladatát, mihez, mindazoknak a körülményeknek ismerete szükséges, melyeknek mérlegelésével dönthető csak el az a kérdés, vájjon fenforog-e bizonyos meghatározott esetekben az érvénytelenséggel járó etetés-itatás tényálladéka. Ezeket a körülményeket és adatokat, a dolog természete szerint, azoknak kell megjelölniük, akik az érvénytelenséget vitatják s ahol ilyen adatok és közelebbi körülmények megjelölve nincsenek, az: etetés és itatásban résztvett választók meg nem neveztetnek, maga az az egy 2* 1899 : XV. t.-cz. 3- §• 6. p.