Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

14 Képviselőválasztási bíráskodás. 1899 :XV. meiy a teljesítendő viszontszolgáltatás értékét fölülhaladja. A törvény t.-cz. i § o oly értelmezése azonban, mely az ily természetű szerződéses viszonyt annak súlyom szankcziója alá vonná, ellentétbe helyezkednék a mindennapi életviszonyokkal és túlzása által csak a törvény valódi czélját és szándékát hiúsítaná meg. (367/902.) Föltétlenség és közvetlenség. (Wolfner Tivadar.) 16. C. II. t.: Föltétlen érvénytelenségi okként hozzák fel a kérvényezők azt, hogy a képviselő állítólag Szt.-Mihály községnek községháza építésére 12.000 korona letételét ígérte, ha reá szavaznak. Minthogy az állított ajánlat nem a választóknak, vagy hozzátartozóiknak egyenkint és nem is közvetetlenül az ő anyagi előnyükre, hanem a községnek, mint jogi személynek tétetett: így az, mint egykönnyen föl sem osztható tartalmú s igy egyeseknek föltétlenül és közvetetlenül előnyt nem is biztosító állítólagos ígéret nem vétethetett a törvény 3. §-ának 2. pontja alá eső érvénytelenségi oknak. (367/902.) =~ Ugyanilyen értelemben határozott a C. I. t. Madarász Imre esetében 184/1902. sz. a. Közérdek. (Dr. Beck Marcell.) 17. C. II. t. : Azt a felfogást nem tartotta elfogadhatónak :a magy. kir. Curia, mely szerint a képviselő által valamely közczélokat szolgáló jogi személy, különösen tehát egyház vagy község részére, bár hallgatólag a választók bizalmának elnyerése czéljából tett közhasznú adomány vagy igéret, mely vallási, társadalmi vagy közművelődési czélok előmozdítására szolgál és egyes választók anyagi előnyére közvetlenül vissza nem vezethető, az idézett törvény 3. §. 2. pontja alá. volna vonható; nem lévén e felfogás sem a törvény szavaival, sem annak szándékával összeegyeztethető; mert ily esetben a képviselő nem egyes választóval szemben, hanem közérdekből, nem anyagi eszközökkel gyakorolja a befolyást, hanem annak épen az ellenkezőjével, a nemes czéllal, melynek az anyagi eszköz csak közvetítője. Ezeknél fogva volt a kérvény elutasítandó. (20/902.) = Ugyanígy határozott a C. I. t. Hámory László ügyében 451/1902. sz. alatt és a II. t. dr. Gorove László ügyében 413/1902. sz. a. Valószínűség. (Wolfner Tivadar.) 18- C. II. t.: Föltétlen érvénytelenségi okként hozzák föl a kérvényezők azt, hogy pár nappal a választás előtt W. T. személyesen két iefgyénnel elment az újpesti szatócsok szövetkezetébe és az ott jelenlévőknek kijelentette, hogy ha reá szavaznak, akkor a fogyasztási pótadót eltörlik, a már befizetett pondot pedig a testület tagjainak visszatérítik. De ez nem vehető tekintette, mert komoly és az értelmi-