Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 13 érdemtelenné teszi a megválasztott képviselőt, tekintet nélkül arra, hogy 1899 :XV. a cselekménynek a szavazatok alakulására minő hatása volt és mert 3 ^cz^ a fönt kifejtettek szerint E. D. az illető igéret megtételekor abban & meggyőződésben volt, hogy az illető öt választó még nem szavazott és a másik jelöltre akar szavazni; különben azt, hogy az illető választók szavazatára szükség nincsen, E. D. saját vallomása szerint csak akkor jelentette ki H. L.-nek, mikor ez az igéret tételére azt felelte, hogy ez kevés, annyit a túloldalon is ajánlottak. (409/902.) (Dr. Darányi Ferencz.) 14. C. I. i: A bizonyitási eljárás Zs. J.-nek, V. J.-nek és K. T.-nak megvesztegetésére semmi bizonyítékot sem szolgáltatott. H. J. P., M. V. és G. F. tanúvallomásokban elismerik ugyan, s ez1 D. F. és dr. D. F. képviselő vallomásaikkal is megerősítve van, hogy szavazásaik után előleges igéret kélkül, a mi hogy történt volna, kérvényezők sem állították, étkezési czélra dr. D.-tól 1—11 koronát kaptak; minthogy azonban a fentebb megnevezett választók vallomásaikban azt is előadták, Ihogy dr. D.-val azelőtt nem beszéltek, és nem érintkeztek; és minthogy á pénznek vagy pénzértéknek, vagy más előnynek adása, vagy ígérete, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontja értelmében csak akkor vonja Jmaga után a választás érvénytelenségét, ha az abból a czálból történt, hogy valamely választó a képviselőjelöltre szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, a mi pedig tnem történhetik meg akkor, mikor már a szavazó szavazott: ennek az 1—1 koronának adása a megvesztegetés tényének megállapítására nem alkalmas. (492/902.) ígért vagy adott előny fogalmi kellékei. Határozottság és kimutathatóság. (Wolfner Tivadar.) 15. C. II. t.: Kérvényezők föltétlen érvénvtelenitő okként hozzák föl, hogy a képviselő M. A. újpesti asztalosnak becsületszavára örökös kenyeret igért, ha ez reá szavaz. Ily igéret azonban már határozatlanságánál fogva is méltán kétséget támaszthat annak értéke és tulajdonképeni jelentősége felől, holott meg kell kívánni, hogy a törvény által a föltétlen jellegű választási visszaélésekhez kötött súlyos következményeknél fogva ezek határozott és kétségtelen tényeken nyugodjanak. De ha W. T. gyárvezetője meg is állapodott volna Malevitscsel heti 30 korona munkabérben: e megállapodásnak visszterhes szerződés az alapja, mely tehát gazdasági szempontból birálandó meg. Ez esetben pedig szolgáltatás és viszontszolgáltatás forogna fönn, melynél az anyagi előny, amennyiben erről szó lehet, kölcsönös, esetleg nagyobb a munkaadóra, mint a munkásra nézve. A jelen esetben még csak nem is állíttatik, hogy ez az igért 30 korona hetibér oly előny volna.