Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1874 : XXXIV. t.-cz. 39. §. 89 viseletét üzletszerűen folytatja, ellenben azon egyes eset, mely a panasz tárgyát képezi, a tiltott foglalkozás ilynemű üzletszerűségét meg nem állapítja, ennélfogva a kir jbiróság Ítéletének megváltoztatásával K. L. panaszlott az ellene emelt panasz és következményeinek terhe alól felmentendő volt. (18453^880. sz.) 278. Bpesti T.: Vádlott városi irnok ellen az van igazolva, hogs ő panaszosnak, fizetésért, egy az árvaszékhez és két a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványt készített. Vádlottnak e cselekménye azonban az 1874:XXXIV. t.-cz. 39. §-ában foglalt rendelkezés alá nem vonható azért, mert a beadványok egy fél érdekében, egy ügyben készíttetvén, vádlott eljárásában az üzletszerűség teljesen hiányzik. A kir. Ítélőtábla ennek következtében változtatta meg a kir. járásbíróság ítéletét; az iratoknak a fegyelmi hatósághoz való áttételét pedig annál az oknál fogva rendelte el, mert a cselekmetny a hivatali kötelesség megszegésének jellegével bir. (1885. ápr. 20. 10,575. sz.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1885. okt. 15. 5100. sz.) 279. Bpesti T.: Vádlott évekkel ezelőtt több ügyfélnek különféle iratokat szerkesztett és legújabban 1888. év végén S. P.-né érdekében intézett a homonnai jb.-hoz, mint telekkönyvi hatósághoz, egy kérvényt. Minthogy vádlottnak régibb keletű beadványai tekintetében az eljárás alatt egyáltalán nem derittetett ki semmi és ezért azok vádlott bűnösségének megállapításánál nem vehetők figyelembe; minthogy egy rendbeli beadvány szerkesztése az üzletszerűséget meg nem állapítja; minthogy e szerint vádlott terhére az 1874 : XXXIV. t.-cz. 39. §-ába ütköző kihágás tényálladékának minden ismérve fenn nem forog: vádlottat az ellene emelt vád alól fel kellett menteni. (1890. május 28. 47. sz.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1891. május 5. 3320. sz.) 280. Az ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába fel nem vett, tehát ügyvédi működési jogosultsággal nem biró vádlott H. B. G. O.-nak GJ. elleni sommás perében, utóbbi részére két rendbeli felebbezést készített s ezért jutalmazást kapott; továbbá a nevezett vádlott ifj. V. J.-nak V. Nelleni rágalmazás miatti ügyébe^1, utóbbi rés ére pusztán szívességből s minden jutalmazás vagy ellenérték nélkül szintén egy felebbezést készített. C.: Tekintve, hogy a zugirászathoz szükséges üzletszerűség alatt vagyoni haszonnyerés czéljából teljesített többszöri képviselet értendő; tekintve, hogy ily értelmezés mellett vádlottnak ama cselekménye, hogy V. F. részére szívességből s minden díjazás nélkül egy felebbezést készített, a zugirászat fogalma alá nem vonható; tekintve, hogy vádlottnak ama cselekményében, hogy G. J. részére jutalomért két rendbeli beadványt készített, a mennyiben csupán egy peres fél képviseletében teljesített jogtalanul ügyvédi teendőt, a zugirászathoz megkívántató üzletszerűség szintén nem állapitható meg; tekintve, hogy ámbár vádlott zugirászat miatt már az 1888. évben egy ízben elitéltetett, e körülmény a jelen