Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

82 Ktk. 129., 136., 138. §§. csakis szerkezeti hibája volt, nem volt okvetlenül szükség arra, hogy a kerékpár azonnal egészen más szinüre festassék és átnikkeleztessék. Ezen valóknak elfogadott tények alapján a kir. tábla helyesan á.lapitotta meg, hogy vádlott óvatosságból és azért cselekedett igy, mert gyaníthatta, hogy K. A. a kerékpárt lopta, mely gyanújában őt a kétségkívül feltűnően olcsó ár is megerősítette; minélfogva helyesen állapíttatott meg ellenében a Kbtk. 129. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágásnak, tehát bűncselekménynek a tényálladéka. (1902. október 21. 9116. szám.) b) kihágásból származó gyanús dolog. 259, K. R. cigánynő H. T.-nak kártyát vetett és megígérte neki, hogy szeméremtestéről levágott szerből va.ázsszert készít számára. Mindezek fejében tőle egy szoknyát, női inget, kendőt és egy pár arany fülbevalót, valamint 6 írt készpénzt csalt ki. Az arany fülbevalót N. Jónás a czigányasszonytói feltüuő olcsó áron, tehát oly körülmények közt vette meg, melyből azt gyaníthatta, hogy az eladó nem igaz uton jutott ahhoz. A két alsófoku bíróság utóbbnevezett v.-at a Ktk. 129. §. alapján elitélteC: Vádlott N. Jónás felmentetik. Indokok : Tulajdon elleni kihágással vádolt N. Jónás önbeismerése által bizonyítva van ugyan, hogy ő K. Rozália czigánynőtől egy pár fülbevalót 1 írtért megvásárolt. Tekintetbe véve azonban, hogy ezen cselekménye a Kbtk. értelmében büntetendő cselekményt nem foglal magában, mert nevezett K. Rozália, kitől a fülbevaló általa megvásároltatott, kérdéses fülbevalónak nem a Kbtk. 129. §-ában felsorolt módon jutott birtokába, hanem azt az elhalt H. T.-től kártyavetésért kapta; s habár a kártyavetés üzletszerű gyakorlása a Kbtk1. 79. §-a értelmében kihágást képez is, a kártyavető által szerzett vagyonnak harmadik személyek által megvásárlása, jelen esetben annyival kevésbbé képezhet büntetendő cselekményt, mivel a kártyavetéssel rászedett H. Teréz megcsalatása miatt panaszt sem emelt. (1883. február 20. 8822. sz.) Hamis mérleg használata. 1E6. §. 260. Győri tsz.: V. üzletében hamisított mérleget használt, mi által a sulymértékekre nézve fennálló szabályokat megszegte, következésképp a Kbtk. 136. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágást követte el (1883. szept. 25. 3278.) Bpesti T.: Hh. (1883. nov. 19. 42.693. sz.) C: Hh. (1884. junhs 4. 928. sz.) Romlott sütemény eladása a rendesnél olcsóbb áron. I2g g 261. L. Imréné zilahi pékmesterné üzleti helyiségében, szakértői szemle tartatván, ott 34 drb. csaknem élvezhetlen rosszaságu süteményt találtak. L. Imréné felelős üzletvezetője, N. Gyula mentségül felhozza, hogy ak érdéses süteményeket nem> a rendes áron, hanem 1 kr.-ral olcsóbban árulta.